Irodalmi est a 60 éves Rostás-Farkas György tiszteletére

Irodalmi estet tartottak a 60 éves Rostás-Farkas György József Attila-díjas roma költő, újságíró tiszteletére Budapesten.

Azokért élünk, akiket szeretünk

Zsúfolásig megtelt február 27-én, péntek este a budapesti Apáczai Kiadó József körút 63. szám alatti színházterme – cigányokkal és magyarokkal. Jó volt látni, érezni ebben a vérzivataros jelenben a békességet, a szeretetet. Mert ilyen is van.
1949. február 28-án született a Békés megyei Újkígyóson nagyon szegény, sokgyermekes oláh cigány családban Rostás-Farkas György József Attila-díjas költő, író, újságíró, a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság és a MÚOSZ Cigány Újságírók Szakosztályának elnöke, a Kethano Drom (Közös Út) roma magazin főszerkesztője. Ünneplőbe öltözött a szíve a tiszteletére rendezett zenés irodalmi esten. Dunai Mónika önkormányzati képviselő, kulturális tanácsnok (Rákosmente) vezette le a születésnapi műsort, elsőként az ünnepelt szólt.
– Csak azt tudjuk megbecsülni, amink van, de azt meg kell becsülni! Akikről beszélünk, azok nem halnak meg. Szólnom kell a nagy elődökről. Fodor Andrásról, Illyés Gyuláról, Nagy Lászlóról, Karinthy Ferencről, Bessenyei Ferencről, Hegedűs Gézáról, Fejtő Ferencről, Mezei Andrásról, Siklósi Norbertről, Orsós Jakabról, Lakatos Menyhértről, Farkas Kálmánról, Péli Tamásról, Bari Károlyról, Gyurkovics Tiborról. Gyurkovics szeretett testvéremről, a nagy sorstól szenvedő cigányok nagy barátjáról, aki szerette a cigányokat, és azt mondta: „Nincs másság, csak milyenség van.” Fentről néz le ránk. Most már az örökség és a felelősség súlyát kell hordanom, de ezen a szakrális helyen mindig érzem a felőletek sugárzó szeretetet. S a sírás minden nyelven érthető. Soha nem voltunk és leszünk a magyarok ellenségei ebben a homloknyi hazában. Téved az, aki azt hiszi, hogy a cigányokat össze lehet ugrasztani a magyarokkal. Nem fog sikerülni. Aki itt van ezen az ünnepen, az mind az én testvérem. Köszönöm, hogy dr. Lévai Anikó, Bencsik Gábor és Fretyán István is eljött. Belülről emelem meg a kalapomat előttük. A levelet küldött dr. Szabad György akadémikus igazoltan van távol.
Duray Miklós szlovákiai magyar író, parlamenti képviselő és Kállai Katalin romaügyi miniszteri biztos személyesen, Tőkés László nagyváradi református püspök, európai parlamenti képviselő levélben méltatta a többségi társadalom és a cigány etnikai kisebbség közötti őszinte párbeszéd, megértés elmélyüléséért sokat tett és tevő Rostás-Farkas György hídépítő munkásságát, aki lefordította lovári nyelvre a Sorstalanságot. Egykori, medgyesegyházi általános iskolai osztályfőnöke, Marosvölgyi Károly is elzarándokolt Békéscsabáról, hogy méltassa messzire jutott tanítványát. A gyermekeinek annak idején Rostás-Farkas-meséket felolvasott oktatási ombudsman, dr. Aáry-Tamás Lajos nem kis derültséget keltve azzal a feltétellel adta kölcsönbe a költőnek egy volt cigány osztálytársától a kinevezésekor kapott aranytollát, hogy 39 év múlva, 99 éves korában csendes borozgatás közben majd visszakéri tőle. A roma szakkollégium diákjainak nevében Kamarás István politológus mondott meghatottan hálás köszönetet a szeretett mesternek, tanítónak lelkiismeretes istápolásukért. Esztergályos Jenő, a házigazda könyvkiadó – gróf Teleki Pál miniszterelnök nyomán a magyar nép sokféleségére utaló – igazgatója az ezeréves Magyarországról, gróf Széchenyi Istvánról és a Hunyadiak dicsőségéről szóló gyönyörű könyvekkel és tokaji borral lepte meg. S idézte a legnagyobb magyart: „Azokért élünk, akiket szeretünk. Azokért, akik igaznak tartanak. A jövőnek élünk, a szépért s jóért, amit tehetünk.” Gergely Dezső római katolikus teológus áldotta meg a cigány és a magyar zászlót.
A vésztői származású József Attila-díjas cigány íróhoz, szociológushoz, Lakatos Menyhérthez hasonlóan a Viharsarokból indult költő verseit, gondolatait Béres Ilona és Bánffy György Kossuth-díjas színművészek adták vissza mély átérzéssel, Kathy Horváth Lajos Menuhin-díjas hegedűművész zenélt, Finta Arina és Rupa Ilona énekelt, Szecső Kovács Zoltán táncművész roma táncegyüttese ropta a táncot.
– Nem elég, hogy cigány vagyok, még költő is – hangoztatta a gyermeki játékosságát mindmáig megőrzött, első versét Újkígyóson az éhezéséről írt ünnepelt, sokak RFGY-je -, de ha tízszer születhetnék meg, akkor is cigány szeretnék lenni. Se cigány, se magyar voltomról nem vagyok hajlandó lemondani.
„Az igaz költő Istennek evilági papja, és Rostás-Farkas György Istennek felkent szolgája. Legyen ez az ünnepi alkalom erőgyűjtés a további küzdelmekhez.”, üzente a püspök a Partiumból az Indiától hazáig című irodalmi műsor résztvevőinek.