ujkigyosbanner.jpg

  • pm_hivatalos_kep.jpg

    Kedves Vendégünk!

    Szeretettel köszöntjük Újkígyós város megújult honlapján!

    Itt is szeretnénk magunkból minél többet megmutatni azok számára, akik nem ismerik Újkígyóst, esetleg nem is jártak ezen a vidéken. De remélhetőleg azok számára is hasznos információkat tartalmaz ez a honlap, akit régi ismerősként köszönthetünk, akik Újkígyósról származtak el, vagy itt élőként hasznos információkhoz juthatnak aktualitásokról.

    200 esztendeje, hogy a kígyósi gányók, azaz dohánykertész ősök, Szeged környéki magyar katolikus településekről idejöttek gróf Wenckheim József Antal hívó szavára és 1814. szeptember 1-jén aláírták azt az árendás (földbérleti) szerződést, amely alapján szabad bérlőként kezdték meg életüket ezen a tájékon. Ez a kétszáz esztendő sok munkával, küzdelemmel, örömmel, bánattal telt, de a kemény munka meghozta gyümölcsét, hiszen a település folyamatosan gyarapodott lélekszámban és gazdasági tekintetben egyaránt. Így vált meghatározó településsé Újkígyós, itt Békés megye szívében, ezt elismerve kapta meg 2009-ben a városi címet.

    Büszkék vagyunk erre a kétszáz esztendőre: a megmaradásra, az eredményekre, a fejlődésre, azokra, akik kinőttek ebből a kis közösségből és helyben vagy a világ bármely más táján, tehetségük révén szolgálják embertársaikat.

    Hisszük azt, hogy a föld szeretete, a becsületes és kitartó munka, az innovatív gondolkodás, a hagyományok tisztelete és az istenhit az, ami megtarthatja a jövőre nézve Újkígyóst, de egész nemzetünket is.

    Kérjük, hogy ne csak honlapunkon keresztül ismerkedjen meg településünkkel, látogasson el hozzánk, szívesen látjuk!

    Szebellédi Zoltán

    polgármester

  • A település nevének első ismert okleveles említése 1398-ból való. Bizonyos, hogy a nevet 1456-ban is általánosan használták, mert egy oklevél így ír: „Az aradi káptalan bizonyítja, hogy néhai Maróthy László bán fiait – Lászlót és Mátét – beiktatta az Ajtóst Keresztélyné által elzálogosított Zaránd megyei Kégyós birtokba.” Egy későbbi, egy emberöltővel ezután keletkezett okirat a települést már nem Zaránd, hanem Békés megye területére helyezi.

    Újkígyós – látkép

    Újkígyós történetét valójában csak 1814-es alapításától számíthatjuk. A kígyósi birtok 1798-ban került a Wenckheim család tulajdonába. A terület még ekkor is magán viselte a korábbi hadakozások nyomait. Elvadult puszták, mocsarak, itt-ott a régi élet rommá vált emlékei. A török és német dúlásokat csodálatos módon vészelte át Szeged katolikus népe. A békés évtizedekben virágzó, sűrűn lakott vidékké vált. Innen próbált tehát gróf Wenckheim József Antal szerződéssel száz dohánykertész családot idetelepíteni. „Alább írt mai napon az alább írt és mások nevében is megbízott személyeknek a Kígyósi pusztának egy darab részit – írja a gróf a szerződés bevezetőjében – nevezetesen 3500 jugerumokat (holdakat) 1100 négyszögölével számítván árendába adok és adtam a következő módon és feltételek alatt…” A tizenhárom pontból álló szerződés tartalmát a telepesek képviselői is elfogadták, s mint írták: „a feltételekre mi is reá állunk és azokat szoros megtartására magunkat szentül kötelezzük a több társaink nevében is…” A szent kötelességet vállaló egykori bérlők leszármazottai lakják mindmáig a települést.

    Az idézett árendás szerződést 1814. szeptember 1-jén látták el kézjegyükkel. A bérleti szerződés értelmében egy-egy család egy „numerus” földet kapott, amely 27 kisholdból állott, 5 hold belsőségből, 5 hold legelőből és 17 hold külsőségből. A bérlet 40 évre szólt, s azt annak lejártával újabb 30 esztendőre meghosszabbították.

    1845. február 15-én kelt gróf Wenckheim József Antalnak az a rendelete, amelynek alapján Újkígyós lakosainak húsz tagból álló testületet kellett választania. Karácsonyi János szerint ez a húsz fő a kígyósi kertészség legtekintélyesebb családfőiből állt, és Nép-Vének Tanácsának nevezte magát. Elnöknek Léhner Mihály katolikus plébánost választották.

    Római katolikus templom

    A Nép-Vének Tanácsának fölállítása és működése kísérlet volt a hagyományos, magyar önkormányzat lehetőségek szerinti, részleges visszaállítására egy telepített kertészfalu adók és bérleti szerződések szabta szűkös lehetőségei között. Ez az önkormányzat korlátozott volt ugyan, de egy élő közösség, amely az élet minden területére kiterjedő hatáskörű vezetésként működött.

    A testület feloszlatását 1848. február 22-én az orosházi főszolgabíró rendelte el Léhner Mihálynak címzett átiratában. A főszolgabíró a törvényekkel ellentétesnek minősíti a nép-vének gyűlésének tevékenységét, mert a közigazgatás működése felett a megye gyakorol felügyeletet a főszolgabíró útján. A bürokratikus hatalom nem tudta elviselni a természetes, szerves önkormányzatot, még akkor sem, ha annak lehetőségei korlátozottak.

    A kígyósi nép hagyományosan dohánytermesztéssel foglalkozott. A vidék lakói körében ismertté vált hírük-nevük és községük híresen rendezett állapota. A dohány meghatározó kultúrnövénye volt a községnek egészen a termelőszövetkezet nem teljesen önkéntes alapon történő megszervezéséig.

    1858-ban megépült a vasút Szolnok és Arad között, amely Újkígyóshoz közel vezetett, s ez nagyban hozzájárult a település gazdasági fejlődéséhez. Időközben a zömében katolikus újkígyósiak kisméretű templomukat kinőve új templom építésébe fogtak Léhner Mihály plébános kezdeményezésére, melyhez az uradalom is jelentős támogatást nyújtott. 1858-ban készült el a templom, amelyet Szűz Mária védelmébe ajánlottak, és ma is szép állapotban látható.

    1884-ben a község területének földjét és egy szép nagy határrészt megvásárolt az ókígyósi méltóságos grófi uradalomtól. Bankkölcsön segítségével örök időkre megváltotta, ezért ezt a határrészt ma is Örökföldnek nevezzük. A bankkölcsönt a község nagy nehézségek árán, szigorú rendszabályok betartása mellett 1905-re fizette ki teljesen. A rendszabályok szigorát jól jellemzi az a kitétel, miszerint, ha valakik „hanyagságuk, könnyelműségük vagy rossz akaratuk által az egész községet könnyen a végpusztulás örvényébe sodorhatják: – minden per s bírói eljárás mellőzésével a választandó bizottság és a községi elöljáróság közbejöttével birtokaikból kibecsültetnek…”

    Az örökváltsági kölcsön térítésének kötelezettsége különböző módon terhelte meg a különböző adottságokkal bíró családokat. A korábban kisebb különbségeket mutató vagyonmegoszlás egyre szembetűnőbbé vált. Az ügyesebb, több munkaerővel bíró, jobb fizikai és szellemi adottságokkal rendelkező családok, gazdák megerősödtek, mások még meglévő vagyonukat sem bírták megtartani. Jól szemlélteti ezt a folyamatot a földbirtok megoszlását bemutató táblázat, amely az 1935-ös állapotot tükrözi:

    A gazdaság
    területe
    A gazdaságok
    száma
    Terület összesen
    (kh)

    Szántóföld nélkül

    353   113  

    1 kh-nál kisebb

    80   55  

    1–5 kh-ig

    424   1 168  

    5–10 kh-ig

    107   787  

    10–20 kh-ig

    119   1 702  

    20–50 kh-ig

    33   853  

    50–100 kh-ig

    1   92  

    500–1000 kh-ig

    1   676  

    1000 kh-nál nagyobb

    1   9 732  

    Összesen

    1 119   15 178  

    Mint az a táblázatból is kitűnik, Újkígyóson igen erős volt az önmagát eltartani képes, sajátos gazdaidentitással élő, kis és középes nagyságú földdel rendelkező birtokosréteg. Ez a társadalmi csoport, amely önmagában is a település összlakosságának több mint felét adta, erős vallási és nemzeti elkötelezettséggel bírt. Talán az ő számukra jelentett leginkább súlyos hátrányokat az 1945 utáni fordulat. 1948-ban megalakult a „Dózsa” Termelőszövetkezeti Csoport 33 taggal 100 kh szántóföldön. 1950-ben „Új Élet” néven újabb TSzCs alakult 24 taggal, 158 kh földterületen. 1950-ben jött létre a régi önkormányzat helyett a Községi Tanács. Egyidejűleg az addig Újkígyóshoz tartozó Ókígyós önálló községgé vált Szabadkígyós névvel, s a közigazgatás elszakadt Újkígyóstól.

    1958-ban a tanácsülés jóváhagyta a községrendezési tervet, mellyel a régi 3–5 kh-ig terjedő belsőségeket házhelyekké parcellázták fel. Ekkor a közintézmények részére fenntartott helyeken kívül 220 építési telket alakítottak ki első lépésként a községben. Később további házhelyeket biztosított a folyamatosan megnyíló új utcák sora. 1960-ra Újkígyós termelőszövetkezeti község lett. Két régebbi tsz (Dózsa, Új Élet) egyesült az újonnan belépő tagsággal, és az egyesülés után felvették az Aranykalász nevet. 1508 kasztrális hold területet biztosítottak a háztáji gazdaságok részére. Öt üzemegységet alakítottak ki.

    Az Aranykalász MgTsz 1992. október 30-án alapvető változásokon ment át. A faipari dolgozók (akik megalakították az ÚFA Bt.-t), a gazda- szövetkezeti tagok és az első egyéni kiválók távoztak a tsz-ből. A későbbiekben maga a tsz is több kisebb szövetkezetre vált szét.

    1970-ben lett Úkígyós nagyközség, és 1977-ben alakult meg Újkígyós és Szabadkígyós Közös Tanácsa Újkígyós székhellyel. A társközségi kapcsolat 1990-ig állt fenn. 1982-ben megszűnt a Gyulai járás. Újkígyós ettől kezdve (mint városkörnyéki község) Békéscsabához tartozott közigazgatásilag.

    1989-es évet társadalmi pezsdülés jellemezte. Ebben az évben, a rendszerváltás után helyi választásokra került sor. Létrejött az új önkormányzat. Az új polgármester Bozó Imre lett, a jegyző a korábbi vb- titkár: Bálint Istvánné dr. Tomán Piroska maradt.

    Újkígyós történelme (doc)

     

  • Újkígyós az Alföld tiszántúli területének délkeleti részén fekszik, a Körösök és a Maros között, Békés megyében Békéscsabától délnyugatra 17, Gyulától nagyjából nyugatra 26 km-re. A régió egyik kiemelkedő központi térsége, a közép-békési településegyüttes közelségének pozitív hatása meghatározza a nagyközség fejlődésének eddigi és jövőbeli pályáját. Az említett városok közelsége egyre erősebben segíti az urbanizációs folyamat kibontakozását is.

    A város megközelítőleg a Békési süllyedék és a Maros-hordalékkúp érintkezésében a Békés–csanádi löszhát keleti, Alföldünk délkeleti sarkában helyezkedik el. Terepszintje átlagosan 92 méter a tengerszint felett.

    Ezen a területen különösen intenzív volt a folyók, különösen a Maros feltöltő tevékenysége. Ennek következtében a felszín közeli rétegekben durva homokos, néhol kavicsos üledék található.

    Újkígyósra a meleg nyarú, száraz, illetve mérsékelten száraz klíma a jellemző. A napi középhőmérséklet áprilistól októberig közel kétszáz napon át meghaladja a 10 Celsius-fokot. Ez nagyjából egybeesik a fagymentes időszakkal. A legmelegebb nyári napokon 35 Celsius-fok fölött, a leghidegebb téli napokon –15 Celsius-fok alatt lehet a hőmérséklet.

    Újkígyós belterületén élővíz, holtág, vízelvezető csatorna nincs. A településhez legközelebb az úgynevezett „Dögös-kákafoki” csatorna van, melynek funkciója a belvíz elvezetése, valamint 1996 óta Újkígyós és Szabadkígyós települések tisztított szennyvizeinek befogadása.

    Újkígyós nagy kiterjedésű síkságon fekszik, ezért növény- és állatvilága ennek megfelelően alakult ki. A település egyik természetvédelmi szem- pontból különösen értékes területe a Körös–Maros Nemzeti Parkhoz tartozik (ez a korábbi Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet). Ezek a területek részben szikesek, csak legeltetésre használhatók. Ahol egész évben nedves foltok maradnak, ott buja mocsári növényzet él. A térségben a jellegzetes sziki növényzet az uralkodó, az úgynevezett kunhalmokon számos növényfaj utolsó példányai találhatók meg.

    Vizes élőhelyek egyike

    Az Újkígyós határában gyakran előforduló, védett vizes élőhelyek egyike

    A vizes, tocsogós rétek a vizes élőhelyre jellemző növény- és állatvilág számára jelentenek túlélési lehetőséget. A területen kilencven madárfaj fészkel, köztük számos Európa-szerte ritka ragadozó madár. A terület látogathatósága korlátozott a növény- és állatvilág védelme érdekében. A település egyéb területein az Alföld jellegzetes növényei és állatai találhatók meg. A vadászható vadak között említhetjük a fácánt, a nyulat, az őzet és a foglyot.

    Újkígyós természeti adottságai közül első és legfontosabb helyen a világviszonylatban is kitűnő minőségű, átlagban 40 aranykorona körüli termőföldet kell megemlíteni, amely a nagy hagyományokra visszatekintő mezőgazdasági termelés alapfeltétele. A fent említett klimatikus viszonyokkal párosulva kiválóan alkalmas számos kultúrnövény termesz- tésére, illetve az állattenyésztés takarmányigényeinek magas fokú kielégítésére.

    Vizes élőhelyek egyike

    Újkígyós fekvése, földrajzi jellemzői (doc)

     

  •  

    Nagyobb térképre váltás

  • Általános jellemzők

    Újkígyóson a közműhálózat kiépítettsége nem csak a községekre jellemző szintet haladja meg, hanem kiállja az összehasonlítást számos várossal is. A nagyközségben az elmúlt évek fejlesztéseinek következtében a közműhálózat lényegében teljesen kiépítettnek tekinthető. Vonatkozik ez az elektromos hálózatra és közvilágításra, az ivó- és szennyvízhálózatra, valamint a gázszolgáltatásra. A település utcái döntő többségükben burkoltak.

     

    A közműhálózat kiépítettsége a nagyközségben (2006)

     

    Megnevezés

    Kiépítettség

    Bekötöttség

    Hossza (km)

    Aránya (%)

    Db

    Aránya (%)

    Ivóvízhálózat

    37,5

    100

    2237

    100

    Szennyvízcsatorna

    35,9

    98

    1660

    80

    Villamosenergia

    37,0

    100

    2275

    100

    Gázhálózat

    36,5

    99

    2009

    90

    Telefonfővonalak

    37,0

    100

    1337

    60

    Kábeltévé

    37,0

    100

    1800

    80

    Szennyvíztisztító

    37,5

    100

    1

    100

    Hulladékszállításba bevont lakások száma

    1696,4 tonna

     

    2100

    100

    Közvilágítás

     

     

     

    100

     

    Újkígyós település elektromos energiával jól ellátott. A gázenergia hálózat kiépítettsége a belterületen 99%-os. A kommunális hulladék rendszeres elszállítása megoldott. A szennyvízcsatorna-hálózat ki van építve a településen. A burkolt utak aránya 92%-os.

    Összefoglalva megállapítható, hogy a kisvárosi átlagot meghaladó mértékben kiépített a település infrastruktúrája a következő területeken:

    • a település belterületének ivóvízellátása, az ellátás minősége;
    • a település túlnyomó részén hozzáférhető a szennyvízelvezetés, a szennyvíztisztítás megoldott;
    • a település elektromos árammal való ellátottsága mind mennyiségi, mind minőségi szempontból megoldott;
    • a gázhálózat kiépítettsége késznek tekinthető;
    • a telefonhálózat a mobiltelefon-ellátottsággal kiegészülve teljes körűnek mondható;
    • a szemétszállítás megoldott a békéscsabai regionális hulladéklerakón;
    • a kábeltévé-hálózat kiépült;
    • a település útjainak 92%-a szilárd burkolattal ellátott.

    szennyviztisztito-telep.jpg

    Az újkígyósi szennyvíztisztító telep

    Újkígyós közlekedése

    Újkígyós közlekedési helyzetéről elmondható, hogy a közép-békési településegyüttes közelsége miatt országosan viszonylag jól megközelíthető, amin a középtávon megépítésre kerülő autópályák és gyorsforgalmi autóutak térségi szakaszai nagyságrendi előrelépést jelentenek majd. Közúton jól megközelíthető a térségből Szeged, Kecskemét, Szolnok, Budapest, Debrecen és az országhatár (Románia). Ugyanakkor a közúti összeköttetés hiányosságai közül kiemelhető a helyi desztinációk megközelítésének nehézkessége. Hiányzik egy Újkígyóst Békéscsabával és Békés megye déli térségével összekötő feltáró út, valamint a meglévő 4431. számú út minősége is javítandó. (Békés megye rendezési tervében szerepel.)

    A település közigazgatási területén halad át a 4431. jelű Gyula – Gerendás közötti összekötő út, amelynek forgalma 2004-ben az 5187 kódszámú forgalomszámláló állomás adatait figyelembe véve 2726 Ej/nap.



    A 4431. számú összekötő út forgalomszámlálási adatai 2004-ben
    ut.jpg

    Az összekötő út állami tulajdonban és a Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs Közhasznú Társaság Békés Területi Igazgatósága kezelésében van. A forgalomból fakadó kockázatok csökkentése érdekében az önkormányzat a 4431-es számú út keleti belterületi csatlakozásánál a Magyar Közút Kht-val, és az ÚFA Bt-vel közös beruházásban sárga lámpás veszélyjelzőt telepíttet.

    A 2000. évben készült „Békés Megye hosszú távú országos közúthálózat-fejlesztési terve” felülvizsgálatát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Út és Vasútépítési Tanszék végezte. A felülvizsgálat összefoglaló anyaga 2006. április hónapban elkészült. Az összefoglaló anyag szerint a 4432–4431 jelű utak kereszteződésében körforgalmi csomópont épül, de ez kívül esik Újkígyós közigazgatási területén. Ugyancsak a fenti hivatkozott fejlesztési terv új mellékút építését javasolja Békéscsaba – Medgyesegyháza között, keresztül haladva Újkígyós közigazgatási területén.

    iskolaut.jpg

    A belterületi utak minőségének javítása kiemelt feladat volt az elmúlt években

    Újkígyóson a helyközi tömegközlekedés egyetlen módja az autóbusz. Vasúti összeköttetése a környező településekkel és Békéscsabával a hetvenes évek elején megszűnt. Helyi tömegközlekedés a településen nincs, de a helyközi járat útvonala igénybe vehető a településen belül is. Autóbuszmegálló 9-9 van kiépítve, fenntartásuk az önkormányzat feladata. Mindemellett üzemanyagtöltő állomás is található a településen, a Tormási úton.

    Újkígyós 52 utcájának belterületi úthálózata 37 262 m hosszú, ebből a kiépített utak aránya immár a 92%-os értéknek felel meg.

    A településen belüli elhelyezkedését tekintve gyűjtőút funkciót tölt be a 4431 jelű Gyula – Gerendás közötti összekötő út belterületi szakasza a Gyulai utca vonatkozásában, az Arany J. utca, a Petőfi S. utca, a Kossuth L. utca a Petőfi S. utcától végig, valamint az Öreg utca Petőfi S. u. – Kossuth u. közötti szakasza. Az önkormányzati tulajdonban és kezelésben lévő gyűjtő utak 6,0 m szélességűek, az Arany J. utcában 7,0 m széles a meglévő szilárd burkolatú út.

     

     A nagyközség úthálózatának jellemzői

     

    Megnevezés

    Összesen (km)

    Megoszlás (%)

    Összesből:

    Megoszlás: összesből

    Önkormányzati (km)

    Állami (km)

    Önkormányzati

    (%)

    Állami

    (%)

    Teljes úthossz

    77

    100

    74

    7

    91

    9

    Ebből: belterületi

    37

    48

    34

    3

    91

    9

                Belterületi             szilárd             burkolatú

    30

    81

    27

    3

    89

    11

    Járda hossza

    68

    100

    68

     

    100

     

    Ebből: kiépített

    60

    88

    60

     

    100

     

    Kerékpárút

    5

    100

    5

     

    100

     

    Forrás: Nagyközség önkormányzata

     

    Az előző pontban fel nem sorolt utak a kiszolgáló-lakóutak kategóriájába tartoznak. A településen belüli forgalom nagy részét a gyűjtő utak vezetik le.

    A kiszolgáló, lakó utak nagy többsége szilárd útburkolattal kiépített, ugyanakkor természetesen vannak még olyan utcák, melyek nem rendelkeznek szilárd burkolattal, de ezek száma elenyésző.

    A településen a közintézmények környezetében a gépjármű várakozóhelyek kiépítésre kerültek, a Gyulai úton 10 db, az Arany János utcában 8 db, az iskolánál 10 db, a Petőfi utcai Idősek Otthona előtt 12 db, a Polgármesteri Hivatal előtt pedig 30 db parkolóhely van. A lakóépületek parkolási igénye általában telken belül megoldható. Kerékpárút a településen a 4431. számú út mellett húzódik, továbbhaladva összeköti a két testvértelepülést, Újkígyóst és Szabadkígyóst. Szabadkígyós keleti végétől indul és Újkígyóson a Petőfi utcáig épült ki. Hossza mindösszesen kb. 6000 m, ebből Újkígyós közigazgatási területén 4600 m van.

    Mivel a kerékpáros közlekedésnek a településen – és a térségben is –  nagyon komoly hagyományai vannak, és a mindennapokban ma is az egyik legfontosabb közlekedési módnak számít, ezért szükségesnek látszott a település kerékpárút-hálózatának fejlesztése.

    A meglévő Szabadkígyós-Újkígyós kerékpárút Újkígyós belterületi szakaszainak kiépítésére az önkormányzat „Kerékpárút-hálózat fejlesztése Újkígyóson (DAOP-2007-3-1-2)” címen nyert el 2007. decemberében támogatást a Dél-alföldi Operatív Programból. A projekt elszámolható költsége 83 millió Ft, a támogatás összege 74,7 millió Ft.

    A beruházás nyomán egy több mint 5 km hosszú összefüggő hálózat jön létre, amelyet naponta 7000 ember használ rendszeresen. A nyomvonal kijelölésekor a lehető legnagyobb érintetti létszámra törekedtek, így az érinti az általános iskolát, az egészségházat (két háziorvos, egy gyermekorvos, védőnők, fogorvos), a postát, az idősek otthonát, a könyvtárat, a művelődési házat, a települési rendezvényeknek helyet adó teret, a helyközi buszközlekedés öt buszmegállóját. A projekt számszerű eredménye 2,3 km új kerékpárút és nyolc fedett kerékpártároló kiépítése lesz. Több más hatás mellett az egyik legfontosabb cél a közlekedés-biztonság fokozása volt.

    Újkígyós járdahálózatának hossza 68 384 m. Ebből beton, vagy aszfaltozott járda 51 580 m, betonlap járda mintegy 10 000 m, egyéb burkolatú (tégla) 450 m, kiépítetlen 6860 m. A kiépítetlen járdák nagy többsége a még be nem épített területeken van.

     

    A műszaki infrastruktúra és a kommunális ellátás

    A település vízellátása

    Az ivóvíz ellátás tekintetében Újkígyós részben a saját vízmű-telepén (Újkígyós, József A. u.) kitermelt vízzel, részben a regionális hálózatból átvett és bekevert vízzel látja el a fogyasztókat. A szolgáltatást az önkormányzat tulajdonában lévő Újkígyósi Vízmű Kft. látja el. A vezetékhálózatban az állandó és egyenletes nyomást egy 500 m3-es víztorony biztosítja a település központjában elhelyezve.

    A helyi vízmű-telep területe 3816 m2. A vízkitermelést 4 db kút biztosítja, kapacitásuk összesen 1930 m3/nap. A település ivóvízhálózatának hossza 37 481 fm (bekötővezetékek hossza: 16 420 fm), A bekötővezetékkel ellátott ingatlanok száma 2234 db. A regionális rendszerről történő víz átvételre a helyi kutak arzéntartalma miatt van szükség.

    ujkigyos-viztorony.jpg
    Az újkígyósi víztorony

    Vízkutak termelési adatai

    Év

    I. sz. kút

    II. sz. kút

    III. sz. kút

    IV. sz. kút

    Összesen

    1996

    72 796 m3

    69 310 m3

    77 633 m3

    16 375 m3

    236 114 m3

    1997

    71 394 m3

    71 329 m3

    68 906 m3

     5 584 m3

    217 213 m3

    1998

    68 386 m3

    65 933 m3

    62 326 m3

    0

    196 645 m3

    1999

    94 .962 m3

    17 449 m3

    89 376 m3

    0

    201 787 m3

    2000

    90 650 m3

     7 740 m3

    83 335 m3

    0

    181 725 m3

     

    A vízmű kútjainak vízminősége

     

    Kút száma

    CH4N 1/m3

    Fe mg/l

    Mn mg/l

    NH4 mg/l

    KOId mg/l

    Össz.k. NKo

    As mg/l

    I.

    0,00

    0,00

    0,00

    0,11

    13,60

    8,32

    0,06

    II.

    0,25

    0,00

    0,00

    0,22

    16,30

    2,22

    0,10

    III.

    5,63

    0,00

    0,00

    1,51

    16,00

    6,11

    0,08

    IV.

    0,11

    0,10

    0,02

    2,74

    2,30

    8,20

    0,107

     

     

    Szennyvízcsatorna-szolgáltatás

    Újkígyóson 1997-óta üzemel a 2 AB+ISEAC technológiájú, 1300 m3/nap kapacitású szennyvíz tisztítómű. A telep elhelyezése Újkígyóstól nyugatra a belterület határától 1000 m-en kívül, a 4431-es út északi oldalán, a 05/4 hrsz-ú területen van.

    A kezdetekben kizárólag tengelyen szállított szennyvizet tisztított, majd 1998-óta a települési szennyvíz-csatornahálózat folyamatos kiépítésével és üzembe helyezésével fokozatosan csatornán érkező szennyvízzel van terhelve. A tisztított szennyvíz befogadója a Dögös-Kákafoki belvízcsatorna. Bevezetése a csatorna kezdő szelvényénél van kiépítve.

    A hálózatra rácsatlakozott ingatlanok száma 2006. november 1-jéig: 1600 db (ez az összes ráköthető ingatlan 80%-a).

    A tisztítómű és a hálózat üzemeltetője az Újkígyósi Vízmű Kft. A szennyvíz hálózat gravitációs rendszerű, a település 10 öblözetre van osztva geodéziai adottságai miatt. A nyugalmi talajvízszint viszonylag magas állása miatt a hálózat mintegy 50%-át vákuum kutas víztelenítés mellett lehetett megépíteni, ezért a hálózat fele az év egészében a talajvíz szintje alatt van. A teljes hálózat hosszában 80-90 m-ként tisztítóaknák vannak kiépítve, megfelelő künetkiképzéssel. A hálózat üzembe helyezése előtt megtörténtek a nyomáspróbák, víztartás próbák és elkészültek a kamerás vizsgálatok is. A szükséges javításokat a kivitelező elvégezte. A gravitációs hálózat hossza 31 150 fm, a nyomóvezetékek hossza 4715 fm, a bekötővezetékkel ellátott ingatlanok száma 2320 db (ez az összes ingatlan 95%-a).

     

    A fogadott szennyvíz mennyisége

     

    Év

    Fogadott szennyvíz mennyiség (m3)

    1997

    16 592

    1998

    18 716

    1999

    35 341

    2000

    71 933

    2001 (újkígyósi adat)

    162 113

     

    A fogadott szennyvíz mennyiségében a Szabadkígyósról átjövő mennyiség is benne van, míg a rákötések csak az újkígyósi adatokat tartalmazzák.

     

    Áramszolgáltatás

    Újkígyós villamos energiával való ellátása DÉMÁSZ tulajdonú alállomásról és a Békéscsaba Nyugat 120/35/20 kV-os és a Medgyesegyháza 120/35/20kV-os alállomásról történik.

    Az alállomásokról Újkígyós felé egy-egy 20 kV-os hálózat indul, mely a Szabadkígyósi Vízműnél, a középfeszültségű kapcsolóállomásnál találkozik. A település innen egy 20 kV-os gyűrűs hálózaton keresztül van ellátva elektromos árammal.

    A 20 kV-os hálózatról 33 db közép- és kisfeszültségű transzformátor látja el a nagyfogyasztókat, illetve a kisfeszültségű hálózaton keresztül a kisfogyasztókat, valamint a település közvilágítását.

    A kisfeszültségű hálózat oszlopsorral kiépített szigeteletlen szabadvezetékes, néhány helyen szigetelt szabadvezetékes kialakítású. A bekötővezetékek többnyire szigetelt szabadvezetékesek, néhány helyen, főként nagyfogyasztóknál földkábelesek.

     

    Gázszolgáltatás

    Újkígyós az algyői 8 bar-os fővezetékről kapja a gázellátást az úgynevezett „Újkígyósi” gázátadó állomáson keresztül (Békéscsaba-Csanádapáca összekötő út mellett). A településen 1987-ben befejeződött a földgázvezeték-hálózat kiépítése. A hálózat hossza 36,5 km. A hálózat üzemeltetését a DÉGÁZ Rt. végzi. A hálózatba bekötött lakások száma 1970 db.

    A település gázfogadó állomása a Hosszú utca nyugati végén épült fel. Innen indul a 3 bar-os települést ellátó vezeték. A hurkolt hálózat polietilén anyagú vezetékekből áll

     

    Telefonhálózat

    A távbeszélő szolgáltatást a területen a Hungarotel Rt. végzi. A településen a hálózat kiépítettsége teljes, javarészben légvezetékes. A távbeszélő állomások száma jelenleg 1600 db (3,61 lakos/állomás). Nyilvános távbeszélő állomások (telefonfülkék) száma nyolc. A település területén a T-mobil, a Vodafone és a Pannon GSM átadó állomást létesített, így a készülékeknek a térerő megfelelő.

     

    Kábeltévé hálózat

    A kábeltévé gerinc hálózat a település egész területén ki van építve. A hálózatba bekapcsolt lakások száma kb. 1800 db. A hálózat műszaki állapota megfelelő ugyan, de a vételi minőségek változóak. A rendszer modernizálására (csillagpontos kötések stb.) lenne szükség.

     

    Csapadékvíz elvezetés

    A település teljes területén csapadékvíz-szikkasztó árkok vannak. A talaj szerkezetének köszönhetően a csapadékvíz viszonylag hamar elszikkad, azonban nagyobb esőzéseknél a mélyebb pontokon vízállások alakulnak ki hosszabb-rövidebb ideig.

    Békés megye belvíz elvezetési tervében évek óta szerepelt az Újkígyós bel- és csapadékvizeit befogadó és elvezető csatorna megépítése, azonban ez a mai napig sem valósult meg. Fentiek miatt, befogadó hiányában a település nehéz helyzetbe kerül a belvizes időszakokban.

     

    Zöldterületek

    A település zöldterületei füvesítettek, részben fásítottak, gondozásukat a Polgármesteri Hivatal kommunális csoportja végzi. A közterületek (utcák) általában szintén füvesítettek és fásítottak, többnyire folyamatosan gondozottak. Az önkormányzat képviselő-testülete 2007 októberében úgy döntött, hogy a település közterületén fásítást végez. Ennek érdekében 200 nemesfa megvásárlására 367 ezer Ft-ot, további külterületi favásárlásokra pedig 200 ezer Ft-ot biztosított. A 2008-as költségvetésben a környezetvédelmi alap terhére a település 1 millió Ft-ot tervez fásításra fordítani.

    A település zöldterületei közül a legfontosabbak 2007 októbere óta viselik új nevüket:

    • Központi park (hrsz: 1329) „Wenckheim park”
    • Szent Erzsébet Szeretetotthon mögötti park (hrsz: 2092/3): „Szent Erzsébet park”
    • Gyulai úti park (502/1): „Szent Imre park”

    Játszótér

     

    Szintén 2007-ben született döntés arról, hogy az Iskola utcai labdajátékra alkalmas területet alakítanak ki, oly módon, hogy a területből egy 30 x 15 m-es területet 5 m magas labdafogó hálóval körbekerítenek és két kézilabda-kaput állítanak fel. A munkák elvégzéséhez szükséges 980 000 Ft a költségvetésben biztosításra került.

    A település különleges és kedvelt rekreációs területe az egykori Bányató, jelenleg szabadidő parkként funkcionál, feladata a pihenés és a játék biztosítása. A park bejáratánál 350m2-es aszfalt felület biztosítja a parkolási lehetőséget. A tó körül elhelyezett fából készült padok a természet közelségét élvezők passzív pihenését segítik elő, míg a kisebbek szórakozását a faanyagú játszóterek és a focipálya szolgálják. A terület tulajdonosa Újkígyós Nagyközség Önkormányzata, kiterjedése 5,1 ha, amelyből 0,5 ha a vízfelület. A település lakosai körében különösen kedvelt, kihasználtsága 100%-osnak tekinthető.

     

    Szélessávú internet-hálózat

    Közép-Békés három települése, Újkígyós, Medgyesbodzás és Medgyesegyháza önkormányzatai (az utóbbi gesztorságával) 2006-ban nyújtottak be pályázatot szélessávú internet szolgáltatásra alkalmas optikai gerinchálózat kiépítésére, amelyet kedvezően bíráltak el 2006. májusában. Ugyan a pályázat kapcsán időközben több műszaki és finanszírozási probléma is felmerült, a nehézségeket végül sikerült áthidalni és az önkormányzat 2007. augusztusában finanszírozási szerződést írt alá a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ ZRt.-vel. 2007 őszén kiírták a gyorsított közbeszerzési pályázatot. A pályázatban foglalt beruházás kivitelezésére vonatkozó építési-vállalkozási szerződés a Medgyesegyháza - Újkígyós - Medgyesbodzás Szélessávú Informatikai Infrastruktúra Kiépítése Beruházási Társulás és a SADE - INTELCOM Konzorcium (Konzorcium vezető: SADE Magyarország Mélyépítő Kft.) között 2007. november 26-án aláírásra került. A szerződés alapján a beruházás befejezésének határideje 2008. március 31. A munkaterület hivatalos átadása 2007. november 28-án 10 órakor megtörtént."

     A pályázat alapján szélessávú internet szolgáltatására alkalmas hálózat készül el, de ez a rendszer alkalmas lesz jó minőségű kábel TV, IP telefon (a három településen belül kedvezményes díjú) és még sok, a jövőben kigondolható informatikai rendszer (biztonsági rendszerek, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, stb.) működtetésére.

     

    Újkígyósi Geotermikus Közműrendszer

    (tervezett projekt)

    Az újkígyósi infrastruktúra teljesen új eleme valósulhat meg egy jelenleg tervezés alatt álló projekt keretében, amely egyszerre szolgálná a környezet védelmét és a hatékonyabb energiagazdálkodást, ezáltal a közkiadások csökkentését is.  A nagyközség önkormányzata, együttműködésben az izlandi székhelyű ENEX Gmbh-val a geotermikus energia hasznosításának komplex rendszerét tervezi kiépíteni.

    A geológiai-hévízföldtani szakértői dokumentáció alapján kijelölt helyszínen, a létrehozandó oktatási centrum udvarának félreeső részén, a Felső-Pannon homokkő kiváló vízadó rétegsoraira szűrőzve, 2 000 m előirányzott talpmélységgel kerülhet lemélyítésre egy termelő termálkút. A kinyerésre kerülő 60 m3/h,  kb. 90-95 oC-os termálvíz a föld felszíne alá fektetett szigetelt távvezetéken keresztül jut a kaszkád rendszerben „sorba kapcsolt” hőfogyasztókhoz. Ezek a következők: Idősek Otthona, Iskolai Centrum sportcsarnokkal, Szeretet Otthon, Polgármesteri Hivatal, Közkonyha és Otthon, Művelődési Ház, Egészségház, Fürdő- és Wellnes Központ, Üvegházi Kertészet. Ezen intézmények teljes fűtési rendszerét geotermikus energiával táplálják, a gáz teljesen kiváltásra kerül. A hőközpontokban korszerű lemezes hőcserélők közvetítésével, indirekt módon kerül a termálhő hasznosításra.

    A „lefűtött”, többször hasznosított termál fluidum egy része balneológiai hasznosításra a Fürdő komplexum gyógymedencéibe kerül, másik része pedig a fűtés után a községi Fürdő körüli közterületek hó- és fagymentesítését végzi el a szilárd burkolatok alá telepített csőkígyókon keresztül, majd a Fürdő félreeső szabad területén lemélyítésre kerülő 1700 m előirányzott talpmélységű visszasajtoló termálkútban nyer elhelyezést.

    A projekt megvalósításának érdekében az önkormányzat 2007 szeptemberében pályázatot nyújtott be a Norvég Alaphoz. A pályázott összeg 2 315 ezer €, a beruházás teljes összege a tervek szerint 2 730 ezer €.

     

    Az infrastruktúrát érintő további feladatok és elképzelések

    A település infrastrukturális, közműellátottsági és közlekedési mutatói az elmúlt évek munkájának következtében összességében jónak mondhatók, vannak azonban olyan részletek, ahol a továbblépésre lehetőség nyílik, és szükség mutatkozik. A vonalas infrastruktúrát érintő fejlesztéseket az önkormányzat továbbra is prioritásként kezeli, mert ezek alapvetően meghatározzák a településen élők élet- és környezeti minőségét. Jelenleg a korábban futó beruházások lezárultak, a távlati elképzelések megfogalmazásakor abból lehet kiindulni, hogy a 2007-től megnyíló közösségi források lehetőséget nyitnak a további, például a környezetfejlesztést érintő beruházások megvalósítására.

    A település infrastrukturális középtávú céljai közül ki kell emelni az alábbiakat:

    - a vízellátás hálózatának korszerűsítése,

    - a szennyvízhálózatra való rákötések számának további növelése,

    - a nagy sávszélességű internet-hozzáférési lehetőség széleskörű biztosítása,

    - a járdahálózat teljeskörű kiépítése és a meglévő hálózat folyamatos javítása,

    - a belterületi közutak burkolatának folyamatos karbantartása,

    - a kerékpárutak hosszának növelése,

    - a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése,

    - az illegális szemétlerakóhelyek felszámolása,

    - a kábeltévé-hálózat korszerűsítése,

    - helyi természeti és épített örökség védelme.

     

    A nagyközségi önkormányzat pályázatai az infrastruktúra területén (2000-től)

     

    Időpont

    Megnevezés

    Összes (Ft)

    2002

    Zöldterület fejlesztés

    1 320 000

    2004

    Szennyvíztisztító-telep bővítése

    228 000 000

    2005

    Újkígyós rendezési terve

    9 000 000

    2005

    Belterületi utak felújítása

    36 816 000

    2006

    Víztorony szigetelése

    10 740 000

    2006

    Szélessávú internet fejlesztés

    53 000 000

    Összesen:

     

    338 876 000

    Forrás: Önkormányzat

     

    Távlati tervek az infrastruktúra fejlesztésére:

    - a szelektív hulladékgyűjtés kialakítása,

    - felszín alatti csapadékelvezetés hálózatának megvalósítása,

    - a közvilágítás korszerűsítése városias megoldások segítségével (pl. földkábellel).


    „Kígyóölő” – az újkígyósi születésű Mladonyiczki Béla alkotása

     

     

  • Újkígyós nagyközség rendezési terve (Településszerkezeti Terv és Helyi Építési Szabályozás) 2007-ben készült el. A település lakóterületeinek beépíthetőségét a Helyi Építési Szabályzatban foglaltak határozzák meg. A HÉSZ és a szerkezeti terv a lakóterületeknek alapvetően két típusát különbözteti meg: kertvárosias és falusias beépítésű területeket. A kertvárosias lakóterületen a kialakítható legkisebb telekméret 500 m2, a telek beépítési módja oldalhatáron álló, beépíthetősége maximum 30 %, építménymagassága maximum 6,5 méter. Egy telken legfeljebb két lakás helyezhető el, a zöldfelület legkisebb értéke 50% lehet, az épületeket magastetővel kell ellátni.

    A falusias lakóterületnek három különböző altípusa létezik Újkígyóson, melyek közül kettő esetében a legkisebb telekméret 700, a harmadik esetben 1500 m2. A beépítés módja minden esetben oldalhatáron álló. A beépíthetőség mértéke 30, illetve 25%.

    Újkígyós településszerkezeti vázlata

    telepulesv.jpg

    Forrás: Települszerkezeti terv. Rózsaszín: lakóterület, kék: településközponti vegyes terület, lila: gazdasági-terület.

    A nagyközség általános rendezési tervei, azok jóváhagyó rendelete, határozata, elfogadás ideje

    Megnevezés

    A jóváhagyó rendelet, határozat

    Elfogadás ideje

    Településszerkezeti terv (általános)

    122/2007 (VII.16)

    2007

    Szabályozási terv

    17/2007 (VII.20.)

    2007

    Helyi építési szabályzat

    17/2007 (VII.20.)

    2007

    Forrás: Nagyközség önkormányzata

     

    A nagyközség fejlesztési koncepciója, programja, egyéb tervei, programjai. A jóváhagyó határozat száma és elfogadásának ideje

    Megnevezés

    A jóváhagyó határozat

    Elfogadás ideje

    Településfejlesztési koncepció

     

    72/2006. (VIII.07.)

    2006

    Településfejlesztési program

     

    59/2007 (IV.26.)

    2007

    Környezetvédelmi program

     

    101/2002.(IX.20.)

    2002

    Egyéb tervek, programok

    Hulladékgazdálkodási Program

    20/2004. (XII.20)

    2004

    Szennyvízelh. program

     

    2003

    Forrás: Nagyközség önkormányzata

     


    A nagyközség lakásállománya az elmúlt 30 évben

    Év

    Lakás

    1970

    1664

    1980

    1888

    1990

    2125

    1994

    2188

    1999

    2227

    2006

    2246

     

    Az egy lakásra jutó lakók számának változása

    Év

    Lakás/fő

    1994

    2,6

    1999

    2,5

    2001

    2,7

    2006

    2,5

     

    A lakásokban lakók számának folyamatos csökkenése országos jelenség, csakúgy, mint a lakásonkénti szobaszám alakulása, melyet az alábbi táblázatban láthatunk: legnagyobb a 3 vagy több szobás lakások aránya, nem sokkal marad le a 2 szobás lakások száma, míg 1 szobás lakásból nagyon kevés található a településen.

     

     

    Lakások megoszlása szobák száma szerint

    Megnevezés

    1990

    2001

    2006/2007

    Lakások száma

    (db)

    Lakások megoszlása (%)

    Lakások száma

    (db)

    Lakások megoszlása (%)

    Lakások száma

    (db)

    Lakások megoszlása (%)

    1 szobás

    238

    11,2

    163

    7,3

    163

    7,3

    2 szobás

    839

    39,5

    927

    41,7

    927

    41,7

    3 szobás

    1047

    49,3

    784

    35,2

    784

    35,2

    4 vagy több szobás

     

     

    351

    15,8

    351

    15,8

    Összesen

    2124

    100

    2225

    100

      2 225

    100

    Forrás: KSH, Népszámlálás, 1990, 2001. Tárgyévhez közeli adat: használatbavételi engedély alapján számítva.

     

     

    A lakóépületek kor szerinti megoszlása

    1980

    2001

    1919 előtt épült

    295

    1919 előtt épült

    167

    1920-1944 között épült

    497

    1920-1944 között épült

    410

    1945-1959 között épült

    234

    1945-1959 között épült

    275

    1960-1969 között épült

    441

    1960-1969 között épült

    416

    1970-1979 között épült

    421

    1970-1979 között épült

    435

    1980-1989 között épült

    -

    1980-1989 között épült

    407

    1990-2001 között épült

    -

    1990-2001 között épült

    115

    A táblázatból leolvasható, hogy a település lakóépületeinek jelentős része 1920-tól 1944-ig, illetve 1960-tól 1989-ig épült. A lakások korstruktúrája megközelítőleg tükrözi azok állapotát.

    oreg-utcai-lakohaz.jpg

    Öreg utcai lakóház

     

    A nagyközségi lakásállomány komfortfokozatának alakulása

    Komfortfokozat

    2001

    Tárgyévhez közeli adat

    Lakások száma (db)

    Lakások aránya (%)

    Lakások száma (db)

    Lakások aránya (%)

    Összkomfortos

    1039

    46,7

    1 039

    46,7

    Komfortos

    662

    29,8

      662

    29,8

    Félkomfortos

    214

    9,6

      214

    9,6

    Komfort nélküli

    228

    10,2

      228

    10,2

    Szükséglakás

    82

    3,7

       82

    3,7

    Összesen

    2225

    100

       2 225

    100

     

     

     

  • Kép

    A település címere igyekszik elkerülni a gyakori túlzásokat, letisztult egyszerűségével szimbólumain keresztül árulkodik a nagyközség múltjáról. Az aranyszínű koronával ékesített, arany szegélyű kék címerpajzs középső részén egy szimbolikus dohánylevél található, amely egyértelműen Újkígyós egykori betelepülőire, a dohánytermesztésből élő családok szerepére utal.