A Békéscsabai Katasztrófavédelmi Kirendeltség felhívja az érintettek figyelmét a szénmonoxid-mérgezés és a kéménytüzek veszélyeire. Minden fűtési szezonban hallani kéménytűzről, füstmérgezésről, szén-monoxid mérgezésről. Kellő odafigyeléssel, a vonatkozó előírások betartásával, szakmai segítség igénybevételével azonban mindezek elkerülhetőek.
I. Jogi szabályozás
2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről (továbbiakban: Kstv.)
2. § (4) „Sormunka keretében
a. az égéstermék-elvezető ellenőrzését, szükség szerinti tisztítását;
b. az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálatát;
c. a tüzelőberendezés biztonságos működéséhez szükséges levegő utánpótlásának ellenőrzését, figyelembe véve a levegő utánpótlást befolyásoló műszaki berendezések, beavatkozások hatását is;
d. az égéstermék paramétereinek ellenőrzését;
e. az összekötő elem ellenőrzését és szükség szerinti tisztítását;
f. a gáztüzelő-berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálata jogszabály szerinti megtörténtének ellenőrzését; valamint
g. a szén-monoxid-érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelményekről szóló miniszteri rendeletnek megfelelő szén-monoxid érzékelő berendezés felszerelésére és működtetésére vonatkozó kötelezettség teljesítésének, valamint az érzékelő működőképességének ellenőrzését kell elvégezni.”
5. § (1) „Az ingatlan használója köteles a kéményseprő-ipari szerv vagy kéményseprő-ipari szolgáltató e törvényben meghatározott ellenőrzését, vizsgálatát lehetővé tenni, ha”
a) olyan tüzelőberendezést üzemeltet, amely égéstermék-elvezetővel van felszerelve vagy ahhoz csatlakozik;
b) tartalék égéstermék-elvezetőt tart fenn.
5. § (2) „Az ingatlan használója köteles”
a) a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató a törvényben meghatározott feladatainak ellátását lehetővé tenni és az ehhez szükséges feltételeket biztosítani!
b) a közvetlen tűz- és életveszélyre utaló szabálytalanság esetében a tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető üzemeltetését azonnal szüneteltetni.
c) következő ellenőrzésig megszüntetendő egyéb hibákra utaló szabálytalanságokat legkésőbb a következő ellenőrzés időpontjáig megszüntetni.
d) a jogszabályi kötelezés alapján felszerelt szén-monoxid-érzékelő berendezés működőképességét biztosítani, tisztítást-karbantartást a gyártó, forgalmazó által meghatározottak szerint elvégezni, annak kalibrálását a megfelelő gyakorisággal, de legalább ötévente elvégeztetni, a szén-monoxid-érzékelő műszaki élettartam lejártát követően cseréről gondoskodni, illetve a berendezés megfelelőségéről, cseréjéről szóló dokumentumokat megőrizni.
5. § (5) „A helyiség légterével légtér-összeköttetésben lévő helyen létesített nyitott égésterű tüzelőberendezés üzemeltetése esetén
a) a bölcsődei, óvodai vagy iskolai ellátás nyújtására szolgáló;
b) a vendégéjszaka eltöltésére használt;
c) a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást nyújtó bentlakásos intézmény céljára szolgáló;
d) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra szolgáló;
e) a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó
önálló rendeltetési egység használója a tüzelőberendezés helyiségében a jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelésére köteles, ha a tüzelőberendezés közösségi térben vagy azzal légtérösszeköttetésben lévő helyiségben van.”
21/2016. (VI. 9.) BM rendelet A kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól
3. § (1) „A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó”
a. A Kstv. 2. § (4) a) és c)-g) pontjában (továbbiakban: sormunka) meghatározott
feladatokat legalább évente egy alkalommal,
b. az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálatát négyévente egy alkalommal,
c. időlegesen használt ingatlanok esetében négyévente egy alkalommal,
d. olyan égéstermék-elvezetőnél, amelyre gáznemű anyaggal üzemelő tüzelőberendezés vagy zárt égésterű tüzelőberendezés csatlakozik kétévente egy alkalommal a meghatározott szakmai követelmények és módszerek szerint végzi el.
54/2014. (XII. 5.) BM rendelet Országos Tűzvédelmi Szabályzat
195. §. (6) A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási
veszélyt.
II. Égéstermék- elvezetők használati szabályai
Olyan égéstermék-elvezető berendezés (kémény) nem használható, amelynek falába éghető anyagot tartalmazó B–F tűzvédelmi osztályba tartozó épületszerkezet van beépítve, amelynek műszaki állapota, nem megfelelő, illetve amelynél a jogszabály szerinti vizsgálatot és tisztítást nem végezték el. Tüzelőberendezés csak olyan égéstermék-elvezető berendezéshez (kéményhez) és összekötő elemhez (füstcsőhöz) csatlakoztatható, amely arra megfelelő minősítéssel rendelkezik.
Az égéstermék-elvezető berendezés (kémény) használaton kívüli bekötő és tisztító nyílásait nem éghető anyagú (A1 tűzvédelmi osztályú) anyaggal hézagmentesen lezárva, a koromzsákot és a tisztító ajtókat, idomokat állandóan zárt állapotban kell tartani. A keletkezett füst elvezetésre csak jól összeillesztett, nem éghető anyagú, az égéstermék legmagasabb hőmérsékletén is megfelelő szilárdságú, megfelelő minősítéssel rendelkező összekötő elem (füstcső) használható. Az égéstermék elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az gyújtási veszélyt ne okozhasson.
III. A szén-monoxid mérgezés megelőzése
A szén-monoxid-mérgezés elsősorban valamely tüzelő berendezés nem megfelelő üzemeltetéséből adódik. A legtöbb tüzelőberendezésnek elengedhetetlen része az égéstermékelvezető, a kémény. Amennyiben a kémény járata leszűkül (behulló tégla, vakolat, beköltöző madarak, darazsak stb. miatt), úgy a helyiség levegőjét használó, nyílt égésterű hőtermelőberendezésből az égéstermék egy része vagy egésze a helyiségbe áramlik vissza. Ha ez bekövetkezik, a lakásban lévő levegő szén-monoxid-koncentrációja megemelkedik, ami rosszullétet vagy halált okozhat.
További veszélyforrást jelenthet a vaskályha, a gázkonvektor, a cserépkályha, a kandalló, a kemence hozzá járulhat a gáz felszabadulásához. Különös figyelmet kell fordítani a propánbután gázpalackkal működő sziesztakályhák üzemeltetésekor, mivel ezek a berendezések az átlagosnál nagyobb a szén-monoxid kibocsátása, ráadásul kivezető kéménnyel nem rendelkezik.
A nyitott égésterű tüzelőberendezések megfelelő működéséhez szükséges levegő utánpótlását biztosítani kell, ezért a lakásfelújításhoz kapcsolódó nyílászáró beépítésénél fokozott figyelemmel kell eljárni, lehetőség szerint szakember véleményét kikérni. Szén-monoxid-szivárgás káreseményt követően az érintett égéstermék-elvezetőt (kéményt) csak helyszíni műszaki vizsgálatot követően lehet ismételten üzembe helyezni, melyet a kéményseprő jogosult elvégezni! A jogszabály betartását a tűzvédelmi hatóság ellenőrzi!
IV. A káresetek elkerülése érdekében tartsuk be az alábbiakat:
Az égéstermék-elvezető rendszer nem megfelelő műszaki állapota, vagy a tisztítás hiánya kéménytüzek és szén-monoxid mérgezések okozója is lehet, ennek érdekében a kémények időszakos ellenőrzését, tisztítását el kell végeztetni!
a) A kémény állapotát előírt időszakonként ellenőriztetni kell!
b) Minden berendezés beszerelését és telepítését csak a megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakember végezheti!
c) Az időszakos és kötelező felülvizsgálatokat, ellenőrzéseket kizárólag csak a megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakember végezheti!
d) Az ingatlan használója köteles biztosítani a kéményseprők munkavégzéséhez szükséges feltételeket! Lehetővé kell tenni az érintett helyiségbe való bejutást, a padlástérbe vagy a tetőhéjazat fölé történő feljutást, a tisztítónyílás, az összekötőelem biztonságos megközelíthetőségét, tisztíthatóságát és a szén-monoxid méréséhez szükséges mérőnyílást.
e) A feltárt hiányosságokat a lehető legrövidebb időn belül meg kell szüntetni!
készítette.