Hazai és nemzetközi kutatások igazolják, hogy az iskolába kerülő gyerekek 10-15 %-a küzd különféle tanulási problémákkal, s ez az arány évről évre növekszik. Ezek a gyerekek eleve hátrányokkal indulnak a tudományokhoz vezető úton. Nagy valószínűség szerint különböző tanulási nehézségekbe ütköznek, ha nem kapnak segítséget képességeik kibontakoztatásához,fejlesztéséhez.
A tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek „nehéz esetek”, és ezért feltűnőek. Nem tesznek eleget életkoruknak megfelelő szinten az iskolai teljesítményelvárásoknak és viselkedési normáknak. Annak ellenére eltérnek ezektől, hogy gyakran nagy igyekezetet mutatnak, nagyon iparkodnak.
A tanulási probléma ugyanis a gyermek akaratától független állapot, nem szabad feltételezni, hogy bennünket akar bosszantani vele. Gyakran hallom szülőktől a következő mondatot: „Ha legalább látnám, hogy ő is akarja, …ha látnám rajta az igyekezetet. !” Tudnunk kell, hogy semmilyen tevékenységet nem lehet huzamosabb ideig folytatni az akaratunk megfeszítésével. A gyermekek tesznek ugyan erőfeszítéseket nehézségeik legyőzésére, de ha nem kapnak szakszerű, hatékony támogatást, elveszítik kedvüket, kifáradnak.
A tanítónak feltűnik egyéni és közösségi viselkedésük, tanulási helyzetekben és a munkavégzés során mutatott nehézségeik.
Ebben az esetben a gyermeket a békéscsabai Nevelési Tanácsadó vizsgálata után és egyetértésükkel elküldjük a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság elé szintén Békéscsabára. Itt több szakember vizsgálata alapján megállapítják, hogy a gyermeknek milyen jellegű tanulási nehézsége van és javasolják a gyermek fejlesztését. A szakértői vélemény tartalmazza azokat a fejlesztendő területeket, amelyek külön segítséget igényelnek, amelyek fejlesztésre szorulnak, s e szakvélemény segítségével készítem el a gyermek egyéni fejlesztési tervét és ez alapján foglalkozunk vele.
A fejlesztő munka eltér a „hagyományos” pedagógiai tevékenységtől. Amikor fejlesztő programot vezetek a gyermekek számára, akkor nem a konkrét tananyagot tanítom meg. Nem korrepetálok, hanem olyan alapkészségeket fejlesztek, melyek a gyermek iskolai teljesítményét javítják. Ezek az alapkészségek, más néven részképességek az iskolai tanulás alapjai. Amennyiben ezek a részképességek nem alakulnak ki, a magasabb értelmi, gondolkodási funkciók sem jöhetnek létre.
Nagy jelentősége van annak, hogy a tanulási akadályokat a lehető legkorábban ismerjük fel, és így minél előbb sor kerülhessen a fejlesztő eljárás alkalmazására.
Mint már említettem sajnos egyre nő a tanulási problémával küzdő gyermekek száma, aminek többféle oka lehet, úgy is mondhatnám, hogy több tényező együtthatása váltja ki.
Én a számos lehetséges ok közül arról szeretnék részletesebben beszélni, ami a most itt ülő szülőket elsősorban érinti: ez az iskolaéretlenség.
Nagyon fontos, hogy ne kerüljön be az iskolába az olvasás, írás megtanulására még éretlen gyermek.
Ahhoz, hogy iskolaérettnek minősítsünk egy gyermeket, nagyon sok feltételnek kell megfeleljen.
Ezekből az alapképességekből válogattam néhányat, amelyeknek megléte véleményem szerint a legfontosabb, ezek biztosítják a sima iskolakezdést, az örömteli írás- olvasástanulást. Nem kell azonban megijedni, hiszen 1-1 képesség gyengesége még nem teszi lehetetlenné a tanulást, de kisebb – nagyobb zökkenőket okozhat. Ha több területen teljesít gyengén a gyermek, felmerül az iskolaéretlenség gyanúja.
AZ ISKOLAÉRETTSÉG FELTÉTELEI
1. TESTI FEJLETTSÉG
6 éves korára egy átlagos gyermek kb. 120-130 cm magas és 20-22 kg súlyú. Ha a gyermek súlya jóval az átlag alatt marad, felmerül a kérdés fizikálisan bírja –e majd az iskolával járó, megnövekedett terhelést. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kisebb súlyú gyermekek fáradékonyabbak, teljesítményük hullámzóbb.
Megkezdődik a fogváltás, jelezve a második alakváltás beindulását. E változás az idegrendszer érettségéről tájékoztat, az iskoláskor kezdetét jelenti.
A cipőfűző megkötésének képessége, a finommozgások fejlettségéről, a térbeli tájékozódásról, a vizuális – megfigyelőképességről tájékoztat. A cipőfűző megkötésének tudása, vagy nem tudása csak részben gyakorlás függvénye, elsősorban az idegrendszer érése az alapja.
2. ÉP ÉRZÉKSZERVEK
Az írás olvasás tanulásához nélkülözhetetlen a jól működő látás és hallás.
3. JÓ CERUZAFOGÁS, KÖNNYED ESZKÖZKEZELÉS
A helytelen ceruzafogás nehezíti az írástanulást, visszafogja a fejlődést, a kudarcélmény a lelki feltételeket rontja. Az igazi hátrányai gyakran csak a későbbi években, 4-5. osztályban mutatkoznak, amikor megnövekszik az írás mennyisége és tempója.
4. AZ ELEMI MOZGÁSOK ÖSSZERENDEZETTSÉGE
A központi idegrendszer érési folyamata és a mozgásfejlődés egymással szoros egységben biztosítja az értelem fejlődését. A gyermek számára az első kommunikációs eszköz a mozgás. A mozgásra épülnek rá a csak emberre jellemző kommunikációs eszközök: a beszéd és az „írott beszéd”; az olvasás és az írás.
Az elemi mozgások (kúszás, mászás, különböző járások és szökdelések) pontatlan, hibás kivitelezése az idegrendszer éretlenségére utalnak, ami megnehezíti az olvasás, írás tanulását.
5. PONTOS FINOMMOZGÁSOK
A vállövnek, csuklónak, ujjaknak mozgékonyaknak kell lenniük. A jól irányítható kéz előfeltétele az írástanulásnak, sőt a beszédmozgás is a finommozgások közé tartozik.
6. KERESZTCSATORNÁK
A kéz, láb, fejbiccentő izmok, mimikai izmok működésének függetlennek kell lenniük egymástól. Ha ez nem történt meg, nehezített az írástanulás, mert a gyermek nem csak a kezével ír, hanem a lába, nyelve, egész teste követi a kéz mozgását.
7. TESTSÉMA
Fontos, hogy a gyermek ismerje saját testét, biztonsággal tájékozódjon rajta. Ismerje testrészeit, ujjai nevét, helyét. A hiányos testséma nehezíti a világban való tájékozódást, bizonytalan személyiséget eredményezhet. A világot saját magunkhoz képest tudjuk bemérni. Ha ez a pont bizonytalan, minden bizonytalanná válhat.
8. KÉZ – LÁB – SZEM – FÜL DOMINANCIA
Fontos, hogy mire iskolába kerül a gyermek, kialakult kézdominanciával rendelkezzen, tehát pontosan tudni kell, hogy jobb- vagy balkezes lesz. A dominanciák akkor hibátlanok, ha azonos oldalra esnek.
A szemdominancia akkor megfelelő, ha a domináns kéz oldalára esik. Ha ellentétes oldali, átállíthatja a szemet, így nehézségeket okozhat (visszafelé olvasás, betűcsere, szótagcsere).
Ha a lábhasználat ellentétes oldali, mint a kéz, gyakran együtt járhat a számolási készség gyengeségével.
9. ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZOTTSÁG
Hatéves korára a gyermeknek széleskörű ismeretekkel kell rendelkeznie az őt körülvevő világról. El kell tudnia helyezni magát az időben és a társadalmi környezetben. Ismernie kell a személyi adatait, lakhelyét, az évszakok, napszakok, napok változásait.
Az általános tájékozottság hiányosságai bizonytalanságot, nyugtalanságot vonhatnak maguk után. Az új ismereteket nem tudják elhelyezni hiányos fogalmi rendszerükben, nehéz lesz a bevésés és a felidézés.
10. BESZÉDKÉSZSÉG
Erre az időszakra már minden kisgyereknek tökéletesen kell ismernie az anyanyelvét. Árnyaltan kell kifejeznie érzéseit, gondolatait. Egy adott képről vagy témáról önállóan kell mondania néhány összefüggő mondatot. A megfelelően fejlett beszéd alapozza meg az írott beszéd megtanulását.
11. FELADATTUDAT
Az iskolai munkában fontos a fejlett feladattudat. A jövendő elsősnek meg kell értenie, hogy vannak kötelességei, aminek akkor is eleget kell tennie, ha nincs hozzá kedve, fáradt, vagy szívesebben játszana. Nem lehet elmulasztani, vagy elodázni a feladatot. A feladattudat fejlődése 6 éves kor körül felgyorsul. Ha nem alakul ki, nehéz lesz az iskola, nyűg a tanulás.
12. JÓ KUDARCTŰRŐ KÉPESSÉG
Nélkülözhetetlen a tanuláshoz. Fontos, hogy a gyermek szembe tudjon nézni azzal, ha valami nem sikerül rögtön. Merjen és akarjon újra és újra hozzáfogni egy feladathoz. Ne essen kétségbe attól, ha nem az övé a legszebb, legjobb munka. Ne veszítse el a kedvét ha valamit ki kell javítania. Fontos, hogy megtanulja: hibázni szabad. A hibázás a tanulás útja.
13. FELNŐTTEKHEZ VALÓ VISZONY
Fontos, hogy elfogadja a felnőtteket, bizalommal forduljon hozzájuk, ha segítségre van szüksége.
14. GONDOLKODÁS, EMLÉKEZET, FIGYELEM FEJLETTSÉGE
Természetesen ezekre a képességekre is szükség van a tanuláshoz, az ismeretek elsajátításához, a bevéséshez, a feladattartáshoz.
(szakirodalom felhasználásával összeállította: Locskainé Szabó Ildikó)
készítette.