A Kisvárosi Esték rendezvénysorozat legutóbbi vendége a napokban Bencsik János energiaügyért és klímapolitikáért felelős államtitkár volt. Szebellédi Zoltán, Újkígyós polgármestere köszöntőjében elmondta, hogy a programsorozat keretében találkozhattak már a település lakói orvossal, atomfizikussal, művészemberekkel. A bevezetőből az is kiderült, a békésszentandrási születésű Bencsik János több szállal kapcsolódik Újkígyóshoz, hiszen volt osztály- és iskolatársakat is üdvözölhetett itt.
Tudatos és intelligens alkalmazkodás
Az energiaügyi szakember az országgyűlés által nemrég elfogadott nemzeti energiastratégiáról beszélt. Volt tatabányai polgármesterként számos gyakorlati példával és szemléletes képekkel érzékeltette a világ, és azon belül hazánk energiaproblémáit. Mint mondta, a gazdasági növekedés üteme nem teszi lehetővé a környezeti és társadalmi erőforrások szükséges és elégséges mértékű megújulását. A fenntarthatóság felé való átmenet középpontjába a nyers gazdasági érdekek helyett az embert és a közösséget kell állítani. A megváltozott gazdasági és éghajlati viszonyokhoz való tudatos és intelligens alkalmazkodás az innovációra irányuló képesség és készség meglétét is igényli.
Egyre jobban sérül a szociális, az egészségügyi és oktatási szféra
– A gazdaságnak az a természete, hogy szereti a profitot – részletezte. – A mai gazdaságnak meg az, hogy extraprofitot akar. Ezt pedig másként nem tudja elérni, csak a természeti és a humán erőforrások rovására. Így aztán egyre kevesebbet tudunk visszajuttatni a szociális, egészségügyi és oktatási szférába.
Globalizációról lokalizációra
– Korunk jellemzője a globalizáció. Ezzel az a gond – tette hozzá -, hogy egyszerűbb és butább gondolkodásmódot eredményez. A megoldás abban van, hogy a „váltókat” át kell állítani a globalizációról a lokalizációra. Különösen a humán tőkére (család, takarékosság, idősek megbecsülése) és az iskolázottságra kell fókuszálni. Fontos a társadalmi és természeti tőkébe való befektetés is. Az egészséges önértékelés, a társadalmi bizalom, a természeti kincsek megőrzése és tartalmas használata elengedhetetlen.
Másfélszer ekkora Földre kellene
– Nem kell zsebre dugott kézzel néznünk, hogyan érik a cseresznye, de nem is kell a cseresznyéért kivágni a fát, a kettő közötti egyensúlyt kell megtalálni – folytatta Bencsik János a gazdaságra irányítva a figyelmet. – A természet rendje az lenne, hogy az ember azt fogyassza, ami a környezetében megterem vagy elérhető. Ezzel szemben az üzletek polcai tele vannak messze földről érkezett árukkal. Vagyis a globális gazdaság felrúgta azt az egészséges rendszert, amibe az ember eredendően beleszületett. Emellett a jelenlegi civilizációnk az erőforrások túlfogyasztására épül. Majdnem másfélszer ekkora Földre lenne szükségünk ahhoz, hogy a mostani igényeinket maradéktalanul kielégítsük. S ezt még tovább srófolja az a tény, hogy a világ túlnépesedett. Alig pár évtizede még csak 3 és fél milliárdnyian voltunk, ma átléptük a hétmilliárdos határt. Még egy-két évtized, és újabb éhes szájak, újabb energiafogyasztók milliárdjai népesítik be bolygónkat. Teljesen világos, hogy mindezek kielégítésére nincs már a Földnek több tartaléka. Felmérések bizonyítják, hogy néhány éven, évtizeden belül minimálisra csökkennek, esetleg teljesen ki is merülhetnek a hagyományos energiahordozók. A Föld kincseiért harc megy majd a piacokon, az emberek a gazdagabb területekre vándorolnak. Őriznünk kell tehát hazánk kincseit, takarékoskodni kell velük, hiszen már most látszik, mennyien jönnek Magyarországra új élet reményében a déli határainkon át… A magyar vízkészlet hatalmas kincs, a környező országokban pedig egyre nagyobb „hiánycikk”. Ezért az ivóvízellátás nemzeti kézben tartása elengedhetetlen. Ide tartoznak persze a demográfiai kérdések is, hiszen ha nem „töltjük ki” a Kárpát-medencét, akkor könnyebben „úticélponttá” válhatunk.
Negyven fok felett a halál
Bencsik János a felmelegedés kérdésére is felhívta a figyelmet:
– A fosszilis energiahordozók használata miatt a légkörben megnövekedett a szén-dioxid arány, ezzel elkezdődött a felmelegedés. A helyzet néhány év múlva várhatóan még súlyosabbá válik. Ennek eredményeként a Duna-Tisza közén már most nagy a szárazság, a föld is megsüllyedt. Az itt élők közül többen az ország más területeire vándorolnak. Az üvegházhatású gázok koncentrációja 2017-re elérheti a kritikus szintet. Az átlaghőmérséklet hatfokos emelkedésével számolhatunk. Gondoljunk csak az emberre, akinek normális esetben 36 fokos a hőmérséklete. Ha két fokot emelkedik, már lázcsillapítót kell szednie, 40 fok esetén hívhatjuk a mentőt, azon felül pedig már jöhet a temetkezési vállalatot. Így van ez a természettel is.
Érdemes-e szélkereket építenünk?
A megújuló energiákról szólva Bencsik János óvatosan fogalmazott. Mint mondta, nem szabad átgondolatlanul dönteni. Sokan kardoskodnak a Paksi Atomerőmű bezárásáért. Mielőtt azonban döntenénk, fontos kérdéseket kell mérlegre tenni. Például, hogy hazánk áramellátásának 40 százalékát ez az erőmű biztosítja. Ha földgáz alapúra váltanánk, biztos megdrágulna az áram. Ha pedig egy megújuló energiára, például szélenergiára, az még annak is a háromszorosa lenne. Egy érdeklődő újkígyósi ennél a résznél meg is kérdezte, az Alföldön miért nem épülnek szélkerekek.
– Ahol nincs állandó széljárás, ott folyton állnának a kerekek – hangzott a válasz. Az Alföldön csak egy-két zug van, ahol némi folyamatos szélről beszélhetünk, ezért ezen a vidéken a telepítése nem gazdaságos. A megújuló energiával persze hosszabb távon számolni kell, a kalkulációk szerint az energiagazdálkodásunk 36 százalékát tudnánk később ezzel biztosítani.
Amit a gazda tehet a természet védelméért
A környezetünk védelméért egyébként a gazdálkodók is sokat tehetnek, ezért az agrártámogatásokba már beépült, hogy a kormány elsősorban azokat segíti, akik erdőtelepítéssel, vízelvezetéssel vagy más módon hozzájárulnak a természet megóvásához, az éghajlati problémák kezeléséhez. A kormány támogatja azokat is, akik lakásuk melegvíz ellátását vagy fűtését napenergiával szeretnék megoldani. Emellett elkészült az épületenergetikai stratégia is, ahol például magasabb szociálpolitikai támogatást kapnának azok a fiatalok, akik takarékosabban működő otthonokat alakítanak ki.
Végszóként ugyanazt ismételte Bencsik János, mint amit előadása elején is hangoztatott:
A természeti környezet jelentős változáson megy át, mi pedig nem tudunk mást tenni, mint alkalmazkodni ehhez, s az esetleges pozitívumait a javunkra fordítani.
Magyar Mária
készítette.
