Brüsszel, busszal, tavasszal…

2011. október 23-án Dr. Surján László európai parlamenti képviselő ünnepi beszéde által emlékeztünk meg az 1956-os szabadságharcról. Az „Újkígyósért” Közalapítvány az ünnepség keretein belül osztotta ki a 2011-es év Locskay József ösztöndíjasainak járó jutalmat. A sok mosolygós, tehetséges, szorgalmas fiatalt látva a képviselő úr meghívta az újkígyósi ösztöndíjas főiskolai-, illetve egyetemi hallgatókat Brüsszelbe. Így történt, hogy Brüsszelben jártunk, busszal, tavasszal…

2012. május 7-én délután kettőkor szokatlanul sok ember álldogált a Polgármesteri Hivatal előtt. Rég nem látott ismerősök nevetésének hangja, kedves ismeretlenek beszélgetésének moraja töltötte be az utcát. Az izgatottság és a boldogság egyvelege járta át a szíveket. Egyszer csak begördült a buszunk, és kezdetét vette az utazás. Másnap, a kora délutáni órákban értünk Belgium fővárosába. Röviddel szállásunk elfoglalása után Brüsszel szépségeinek felfedezésére indultunk. A városnézést az Európiai Parlament épületével kezdtük. A Parlamentáriumban megtekintettük az Európiai Unió történelmét bemutató hihetetlenül látványos kiállítást, majd a belváros felé vettük az irányt, elhaladva a monumentális Királyi Palota és a hihetetlenül zöld Brüsszeli Park mellett. Nincs még egy olyan város Európában, ahol így megférnének egymás mellett a tekintélyes régi épületek, a modern építészet vívmányai, illetve a földkerekség népei. Filmbeli hangulatú, aprócska, macskaköves utcákon át jutottunk el Brüsszel lüktető szívébe, a varázslatos Grand Place-ra. A főteret egytől egyig gazdagon díszített, gyönyörű, 17. századi barokk céhes házak veszik körül, ám vitathatatlanul a városháza épülete vonzza magára a legtöbb csodáló tekintetet. Finom csokoládé, zamatos meggysör és édes gofri illatát hozta el hozzánk a szél, miközben a Brüsszel jelképének tekintett pisilő kisfiú (Manneken Pis) előtt fotózkodtunk. Vacsoránkat az immár európai parlamenti alelnökké választott Dr. Surján László képviselő úr társaságában fogyasztottuk el, melyet követően a csoport legtöbb tagja útnak indult a méltán híres belga söröket megkóstolni.

Másnap a legszebb flamand városba, Brugge-be látogattunk. A varázslatos óvárosban a kis csatornák mentén sétálva, és a középkori épületeket, harangtornyokat csodálva visszarepülhettünk az időben a királyok és hercegek korába, amikor még Brugge volt Európa kereskedelmi központja. A Miasszonyunk templomban megtekintettük Michelangelo „Madonna gyermekével” szobrát, a Szent Vér-bazilikában pedig Jézus vérének relikviája mellett mondhattunk el egy imát. A késő délutáni órákban az Északi-tenger partján kagylókat gyűjtögetve sétáltunk a homokban, Oostende-ben. Brüsszelbe visszatérve megcsodáltuk az Atomiumot, amely a vas molekula kristályrácsát jeleníti meg 165 milliárdszoros nagyításban. Az alelnök úr megtiszteltetésünkre ezen az estén is csatlakozott hozzánk, a finom vacsora után pedig belga csokoládéba mártott eperre invitált minket.

Utazásunk utolsó napján az Európai Parlamentben tettünk hivatalos látogatást. Beszélgettünk Dr. Surján Lászlóval, aki búcsúzóul mindenkit megajándékozott egy kis aprósággal. Persze mi sem mentünk üres kézzel, vittünk egy kis „hazait”, amelynek az alelnök úr nagyon örült. Ezt követően bemehettünk a plenáris terembe, ahol éppen ülésezett a parlament, és ottlétünk percei alatt meglepetésünkre egy magyar vonatkozású ügyet tárgyalt. Brüsszelt elhagyva utunk a németországi Aachenbe vezetett, ahol egy kellemes ebéd után megtekintettük a híres katedrálist, majd rengeteg csodás élménnyel gazdagodva hazaindultunk.

A résztvevők nevében ezúton is szeretném megköszönni Dr. Surján Lászlónak, az Európai Parlament néppárti alelnökének, hogy lehetővé tette számunkra ezt az utazást, és hogy nagy szeretettel fogadott minket Brüsszelben.

Köszönjük Elekes Ágnesnek, a csoportkísérőnknek, hogy mindvégig őszinte mosollyal és határtalan türelemmel kalauzolt minket utunk során, illetve Mikóczy Ilonának és Korom Máriának, az alelnök úr asszisztenseinek, hogy segítettek megszervezni ezt az utazást.

Köszönettel tartozunk továbbá Szebellédi Zoltánnak, Harangozó Imrének és Gedó Gyöngyinek, akik munkájukkal segítették, hogy megvalósulhasson ez a tanulmányút.

Brüsszeli utunk során nem csak szép emlékekkel gazdagodtunk, útravalót is kaptunk. Ez a beszámoló úgy lesz igazán kerek, ha a csodás élmények mellett erről a nagyszerű kezdeményezésről is szólunk. Surján László másfél évvel ezelőtt elindított egy mozgalmat. A civil jellegű, politikai pártoktól, egyházaktól független Charta XXI Megbékélési Mozgalom alapja az a felismerés, hogy az Európai Unión belül egymásra vagyunk utalva, és az ellenségeskedést mellőzve összefogva érdekeinket hatékonyabban tudjuk képviselni. A megbékélés irányában a kormányok sajnálatos módon kevés sikert értek el, sőt a szélsőséges politikai pártok egy része kifejezetten akadályozza a jószomszédi kapcsolatok kialakítását. A mozgalomhoz nemzetiségtől függetlenül csatlakozhat bárki, aki nyitott más, szomszéd nemzetek megismerésére és elfogadására, és elutasít minden gyűlölködést. Surján László szerint „Trianon sebeit egyesek elfelejtették, míg másokban égő sebek maradtak”. Ezeket a békediktátum óta bekövetkezett történelmi kudarcokból tanulva kezelnünk kell. „Nem lehet eredményt elérni közösen akkor, ha a népek egymást verik és utálják.” A Megbékélési Mozgalmat kezdeményező európai parlamenti képviselő szerint „konfliktusainkban az Európai Unió nem lesz döntőbíró, azokat nekünk kell megoldanunk, viszont az államszövetség olyan keretet nyújt, amellyel nemcsak lehet, hanem kell is élni. A szlovákok, a románok, vagy a szerbek nem ellenségei a magyar nemzetnek. „Meg kell keresnünk a velünk egy térben és közös történelemben osztozó nemzetek legjobbjait, s meg kell fognunk egymás kezét. Mert itt, ebben az óriási európai masinériában mindannyian megsemmisülhetünk.”

A megbékélés chartája – Charta XXI

„Mi, a Kárpátok ölelte térben élő közép-európaiak, az elmúlt évezredben gyakran változó országhatárok közé szorultunk. Történelmünk viszontagságai közepette megtapasztaltuk az összetartozás és a közös munka örömét, de a megosztottság és a viszály keserveit is. A XX. század végén e térségen hét állam osztozott, közülük Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia már az Európai Unió tagjai, s önazonosságuk megtartásával megkezdték a köztük lévő határok felszámolását.

Miközben térségünk államai között általában folyamatosan javuló kapcsolatról beszélhetünk, nem tagadjuk, hogy időről-időre komoly feszültségek gerjednek közöttünk. A kölcsönös megértést nehezíti, hogy nem ismerjük egymás kultúráját, történelmét. A közeledés gátja az is, hogy több országban léteznek szélsőséges, és a szomszéd népek elleni hangulatkeltéstől szavazatokat remélő pártok. Sikerük a múlt mély sebeiből fakad. A XXI. század mást kíván.

Észrevéve, hogy nemzeti érdekeinket sokkal hatékonyabban tudjuk elérni, ha egymást segítjük, mintha egymás ellen fordulunk,

tudva, hogy különösen az Európai Unión belül egymásra vagyunk utalva,

megtapasztalva, hogy egy ilyen közeledést a pártok egy része határozottan ellenez,

belátva, hogy a kormányok a jószomszédi kapcsolatok kialakításában csekély sikert értek el,

felismertük, hogy a nemzeteink közötti, a XXI. században oly igen fontos kiengesztelődés megvalósítása elsősorban magánemberektől, civil szervezetektől illetve az egyházaktól várható.

E felismeréstől vezettetve ezennel egy Megbékélési Mozgalom létrehozását kezdeményezzük. E mozgalomhoz csatlakozhat bárki, aki

tudja, hogy szülőföldje számára csak előnyös, ha a térséget mások is szeretik,

nyitott más nemzetek értékeinek felismerésére és tiszteletére,

elutasít minden gyűlölködést,

kész a szomszéd népek történelmének, kultúrájának, esetenként nyelvének megismerésére.

A Megbékélési Mozgalom elsősorban magatartási forma és életmód, nem szervezet. Csatlakozni hozzá e nyilatkozat aláírásával lehet.

Mi, a Megbékélési Mozgalom hét országból származó kezdeményezői, tudatában vagyunk a jövendő nemzedékek iránti felelősségünknek, ezért az egymás iránti ellenségeskedés helyett a megbékélés útját választottuk. Ragaszkodunk anyanyelvünkhöz, történelmünkhöz, kultúránkhoz. Nem megszüntetni, hanem elfogadni akarjuk különbözőségeinket. Azt reméljük, hogy egyre többen felismerik: egymást támogatva megerősödünk, egymással tusakodva Európa peremére szorulunk.”

A mozgalom hitvallása az interneten a www.chartaxxi.eu címen található meg, ahol azok, akik a hét nyelven elolvasható szöveggel egyetértenek, aláírásukkal támogathatják a kezdeményezést.

Vass Dorina