HATÁROZAT

2024. október 08.

Határozat községi zárlat (védőkörzet) elrendelése mézelő méhek nyúlós költésrothadása megbetegedés megállapítása miatt

A Békés Vármegyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal (a továbbiakban: Járási Hivatal) állategészségügyi hatósági jogkörében eljárva járványügyi intézkedésként mézelő méhek nyúlós költésrothadása bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség hatósági megállapítása miatt jelen határozat mellékletét képező térképek szerinti – kör által jelzett területnek megfelelően-

Békéscsaba, Telekgerendás, Csabaszabadi, Újkígyós, Szabadkígyós települések közigazgatási területét részlegesen érintő területre vonatkozóan

2024. október 03. napjától
községi zárlatot (védőkörzetet) rendelek el.

A zárlat ideje alatt tilos:

  • A zárlat alatt álló területről méheket, kaptárakat, méhészeti eszközöket és felszereléseket, mézet, lépet és viaszt kivinni.
  • A zárlat alatt álló területre méheket bevinni.
  • A zárlat területén lévő, helyi zárlat alatt nem álló méhészeteket mozgatni, áttelepíteni.

    A zárlat alatt a nem fogékony állatokra felmentés adható. A községi zárlat alatt álló terület helyi zárlat nem álló méhészetéből – a járási főállatorvos engedélyével a méheket az egyes betegségeknél megállapított, a zárlat enyhítésére vonatkozó különös szabályok szerint lehet kiszállítani. A kiszállítás csak olyan helyre történhet, amely méhbetegség miatt helyi zárlat alatt nem áll. A járási főállatorvos az engedélyt a hatósági állatorvos által kiállított állatorvosi igazolás alapján adja ki. Az állatorvosi igazolásnak azt kell tanúsítania, hogy a méhészetben a betegséget, annak gyanúját, illetve a fertőzöttség gyanúját az elmúlt hatvan napban nem állapították meg, továbbá, hogy az elszállításra kerülő méhcsalád származási helyén (udvarban, majorban, stb.) az elszállítást megelőző három napon belül végzett helyszíni vizsgálat alkalmával a betegséget vagy annak gyanúját nem állapították meg.

  • Ha a kiszállítás másik állategészségügyi járás vagy megye területére történik, az engedély csak a fogadás helye szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság hozzájárulásával adható ki. Ha a méhcsaládokat másik község területére szállítják, a két hely között – a méhek visszarepülési veszélye miatt – legalább tíz kilométer távolságnak kell lennie. A méhészet tulajdonosa köteles a méhek – zárlat alatt nem álló területre történő – bevitelét letelepedése után, az érkezést követő munkanapon a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. FVM rendelet 3. számú mellékletét képező bejelentő lapon a települési önkormányzat jegyzőjénél bejelenteni. A méhek bevitelét a területileg illetékes járási főállatorvosnak is be kell jelenteni és a szállítási engedélyt is át kell adni. A járási hivatal a zárlat alatt nem álló területre bevitt méhcsaládokat állat-egészségügyi megfigyelés alá helyezi, és azokat – a hatósági állatorvossal vagy a méhegészségügyi felelőssel – hatvan napon át, a tulajdonos költségére kéthetenként megvizsgáltatja. Az ilyen módon kiszállított méhcsaládok továbbszállítása az új tartási helyről csak az új tartási hely szerint illetékes járási főállatorvos engedélyével lehetséges.

    A növényvédelmi beavatkozás következtében szükséges gyors áttelepülés („menekülés”) szabályai a méhészetek esetében a következők:

    a) az áttelepülés során a zárlat alatt álló terület határának elhagyása tilos;
    b) az áttelepülés tényét a méhész a hatósági állatorvosnak haladéktalanul köteles bejelenteni;

    c) a méhész köteles a méheket tizennégy napon belül az eredeti telephelyre visszatelepíteni.

    A védőkörzet alatt álló valamennyi méhészet méhcsaládját – nyúlós költésrothadás szempontjából – a méhegészségügyi felelősnek kell megvizsgálni. Indokolt esetben a járási hivatal a megyei kormányhivatal hozzájárulásával ismételt vizsgálat lefolytatását rendelheti el.

    A községi zárlatot akkor kell feloldani, ha a zárlat alatt álló területen már egy hely sem áll a betegség miatt helyi zárlat alatt.

    A határozat jogorvoslatra való tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

    Amennyiben a fenti előírásokat az állattartó megszegi, élelmiszerlánc-felügyeleti bírsággal sújtható. A bírság ismételten is kiszabható.

    A határozat a közléssel véglegessé válik, ellene fellebbezésnek helye nincs. Az ügyfél a határozat ellen a Békés Vármegyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatala Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályhoz (5600 Békéscsaba, Szerdahelyi u. 2., Hivatali kapu: JH04BCSEBA, KRID: 465493157) a közlésétől számított 30 napon belül a Szegedi Törvényszékhez (6720 Szeged, Széchenyi tér 4.) címzett keresetlevéllel közigazgatási pert indíthat. A pert a Békés Vármegyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatala ellen kell megindítani. A jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetlevelet jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti. Az elektronikus ügyintézésre köteles, valamint a jogi képviselővel eljáró felperes a keresetlevelet biztonságos kézbesítési szolgáltatás igénybevételével elektronikus úton köteles benyújtani. A jogi képviselővel eljáró fél, valamint az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, állam, önkormányzat, költségvetési szerv elektronikus űrlapon, ennek hiányában e-Papír Szolgáltatás vagy egyéb biztonságos elektronikus kézbesítési szolgáltatás útján köteles benyújtani a keresetlevelet a hatóság hivatali kapujára (hivatali kapu: JH04BCSEBA). A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a keresetlevélben azonnali jogvédelem kérhető. Az azonnali jogvédelem biztosítására irányuló kérelmet részletesen meg kell indokolni és az annak szükségességét igazoló okiratokat csatolni kell a keresetlevélhez. A közigazgatási per illetéke 30000 Ft, azaz harmincezer forint, amelyre vonatkozóan a felperest illetékfeljegyzési jog illeti meg. Ha a bíróság a jogsértést a kereset alapján vagy hivatalból megállapítja, akkor a keresettel támadott határozatot megsemmisíti, hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi.

    A keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs, azonban akinek jogát, jogos érdekét a közigazgatási tevékenység vagy az azzal előidézett helyzet fenntartása sérti, a közvetlenül fenyegető hátrány elhárítása, a vitássá tett jogviszony ideiglenes rendezése, illetve a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása érdekében azonnali jogvédelmet kérhet. Azonnali jogvédelem keretében halasztó hatály elrendelése kérhető. Tárgyalás tartását a keresetlevélben kérheti. Ha egyik fél sem kéri tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek, a bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz. A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

    INDOKOLÁS

    Az 5600 Békéscsaba, hrsz: 0993/16. szám alatti ingatlanon elhelyezett méhészetben 1 méhcsalád esetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági Laboratórium Igazgatóság MNRL Parazitológiai, Hal- és Méhbetegségek Témacsoport laboratóriuma (1095 Budapest, Mester u. 81.) által 2024. október 03. napján kiadott ÁDI/2024/0079339/EK-UXRLBZ számú vizsgálati eredményközlése alapján mézelő méhek nyúlós költésrothadása bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség került megállapításra.

    A mézelő méhek nyúlós költésrothadása az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló 113/2008. (VIII.30.) FVM rendelet 1. számú melléklete 19. pontja alatt felsorolt bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség.

    A méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló (a továbbiakban: 70/2003. (VI.27.) FVM rendelet) 16. §-a alapján a fertőzött méhészetben helyi zárlat került elrendelésre.

    Erre tekintettel az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 51. § (3) bekezdése e) pontja alapján a 41/1997. (V.28.) FM rendelettel kiadott Állategészségügyi Szabályzat 119. §-a szerinti általános szabályok figyelembe vételével a 70/2003. (VI.27.) FVM rendelet 17. § (1) bekezdése értelmében méhbetegség megállapítását követően – a helyi zárlat alá vont fertőzött méhészet körül legalább öt km-es sugarú kör által határolt területre – a járási hivatal községi zárlatot rendel el.

    A községi zárlat szabályai, illetve a zárlat enyhítés szabályai a 70/2003. (VI.27.) FVM rendelet 17-18. §- ai és 27.-28. §-ai alapján kerültek előírásra.

    Az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal részére megküldött állat-járványügyi intézkedések elrendeléséről szóló határozat közzétételi kötelezettségét az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 52. § (2) bekezdése írja elő. A 70/2003. (VI.27.) FVM rendelet 17. § (1) bekezdése szerint a helyi zárlat alá volt fertőzött méhészet WGS’84 formátumú GPS koordinátáit és a helyi zárlat elrendeléséről szóló határozatot a járási hivatal megküldi a NÉBIH-nek, amely a zárlat alatt

    álló területről a honlapján elérhető nyilvántartást vezet, amelyet a honlapján térképes formában közzétesz.

    A fentiekre való tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

    Az azonnali végrehajtást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 84. § a) pontja alapján rendeltem el.

    A községi zárlat megszegése esetén alkalmazandó élelmiszerlánc-felügyeleti bírság kiszabásának lehetőségéről és feltételeiről az Éltv. 63. § (1) bekezdés b) pontja, valamint az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet 11. §-a alapján adtam tájékoztatást.

    A határozat elleni jogorvoslati jog igénybevételével kapcsolatos tájékoztatás az Ákr. 112. § (1) bekezdésén, a 113.§ (1) bekezdés a) pontján, a 114. § (1) bekezdésén, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 7.§ (1) bekezdés a) pontján, a 12. § (1) bekezdésén, a 13. § (1) bekezdés e) pontján, a 39. § (1)-(2) és (6) bekezdésein, a 40.§ (1)-(2) bekezdésein, az 50. § (1) és (4) bekezdésein, a 88. § (1) bekezdés a)-c) pontjain, a 89. § (1) bekezdés a)-b) pontjain, a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 3/A.§ 4. melléklet 7. pontján, továbbá a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 18. § – 19. §-ain alapul az Ákr. 81. § (1) bekezdésének megfelelve.

    A közigazgatási per illetékének a mértéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény ( a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdésén, az illetékfeljegyzési jog az Itv. 62. § (1) bekezdés h) pontján alapszik.

    Határozatomat az Ákr. 80. § (1) bekezdésének és 81. § (1) bekezdésének megfelelően adtam ki.

    Hatóságom hatáskörét a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII.2.) Korm. rendelet 13. § g) pontja, 18. § (3) bekezdése, illetékességét a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm. Rendelet 2. § (4)-(5) bekezdése, továbbá a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 14. § (5) bekezdése határozza meg.

    Békéscsaba, 2024. október 03.

    Dr. Gulyás György

    hivatalvezető nevében és megbízásából:

    Dr. Ali Bernadett Tímea

    járási főállatorvos, osztályvezető

 

Kapcsolódó hírek

Kövessen minket a Facebookon is!
Facebook Pagelike Widget
Következik
  • Nincs esemény
  • Naptár
    hét
    ked
    sze
    csü
    pén
    szo
    vas
    h
    k
    s
    c
    p
    s
    v
    27
    28
    29
    30
    31
    1
    2
    3
    4
    5
    6
    7
    8
    9
    10
    11
    12
    13
    14
    15
    16
    17
    18
    19
    20
    21
    22
    23
    24
    25
    26
    27
    28
    29
    30
    Megszakítás