Június 25-től 29-ig tartott az idei „Összefogás” nyári tábor, amelyet már negyedik alkalommal nyitottak meg a szervezett programokra vágyó újkígyósi gyermekek számára. Ebben az évben hatvankét diák vette igénybe ezt a lehetőséget. A táborban ezúttal a kánikula volt a főszereplő, amit a szervezők — az „Összefogás Újkígyósért” Közhasznú Egyesület tagjai — strandnapok beiktatásával próbáltak meg enyhíteni.
— Az eredetileg betervezett két nap helyett hármat töltöttünk el a gyerekekkel a gerendási strandon. — avatott a részletekbe Nagy Tiborné, az egyesület elnöke. — Utaztunk traktorral, a vadásztársaság segítségével, a szülők autóival, illetve az önkormányzat mikrobuszával, mikor hogy tudtuk megszervezni a szomszéd községbe való átjutást. A strandot nagyon szépen felújították, a medencét hatalmas zöldövezet veszi körül, szóval ennél jobb helyet nem is találhattunk volna ebben a hőségben. Legfeljebb az lett volna még ennél is örömtelibb, ha a helyszín Újkígyós lehetett volna.
Nagy Tiborné elmondta, hogy hasonlóan a korábbi évekhez, az idén is a városlakók összefogása volt az, ami sikeressé tette a tábort. Az Újkígyósi Keresztény Ifjúságért Alapítvány anyagi támogatást nyújtott, a polgárőrök kerékpáros KRESZ-versenyt rendeztek, a Naplemente Nyugdíjas Klub és a Családcsoport a strandolások utáni palacsintasütéssel és felügyelettel járultak hozzá ahhoz, hogy a gyerekek jól érezzék magukat.
— A „főhadiszállásunk” a Petőfi Sándor Művelődési Házban volt — tette hozzá az egyesület elnöke —, amit ezúton is köszönünk, hiszen így, ha itthon maradtunk is, biztosított volt a kulturált környezet, nagy zöldövezettel, játszótérrel.
A támogatók sorának persze koránt sincs vége. Nagy Tiborné ragaszkodik hozzá, hogy valamennyiüket megemlítse, hiszen, mint mondta, többségük már a kezdetek óta hozzájárul ilyen-olyan segítséggel a táborozóik aktív pihenéséhez, szórakozásához. Az Újkígyósi Sütőipari Bt. például kenyereket és péksüteményeket biztosított, a Kígyós Fruit Kft. dinnyéket küldött, Erdélyi István pulykahúst és felvágottat, a Csonka és Fia Kft. csemegekukoricát, Schríffert Béla termelő paradicsomot és paprikát adott a táborozóknak. A Viharsarok A.M.S.E. ugrálóvárral és apró motorokkal színesítette a játéklehetőségeket, Bozsó István érdekes előadást tartott a struccfarmjára látogató gyerekeknek. És persze segítettek a szülők is különböző felajánlásokkal.
— Az utóbbiakból kiderül, az itthon töltött napokon sem unatkoztak a gyerekek — folytatta Nagy Tiborné. — Folyamatosan gondoskodtunk programokról. Kerékpártúra, számháború, az említett struccfarm-látogatás, ugrálóvár, játékmotorozás, hogy csak néhányat említsek a legnépszerűbbek közül. De a pálmát mégis a kézműves foglalkozások jelentették a strandon és pénteken, a művelődési házban.
Harangozó Marianna, a kézműves foglalkozások vezetője, mindehhez a következőket fűzte hozzá:
— Magam sem gondoltam, hogy ennyi gyereket sikerül mozgósítani. Folyamatosan körbeálltak a kicsik, és dolgoztunk. Rengeteg terményfigurát mutattam nekik, egérkét, dió babakocsit és így tovább. Készítettünk papírsárkányt is, ám a legnagyobb sikere mégis az ajándéknak való textil képkeretnek volt. Abból nem győztük a gyártást…
Az utolsó napot végül a Szőke László által főzött bográcsos gulyásleves és a piros belű, friss dinnye aranyozta be. Még a nyolcadikos diákok is úgy nyilatkoztak, sajnálják, hogy számukra itt lezárult életüknek egy szakasza. Mint mondták, jó volt kígyósi diáknak lenni…
Magyar Mária
készítette.