A Magyar Államkincstár, mint a Wesselényi Miklós Ár-és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap kezelője nevében ezért engedjék meg, hogy tájékoztassuk Önöket a Wesselényi Miklós Ár-és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap működéséről, illetve az Alappal kötendő szerződések fontosabb tudnivalóiról.
Az Országgyűlés a 2003. évi LVIII. törvénnyel létrehozta a Wesselényi Miklós Ár-és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapot (a továbbiakban: Alap). Az Alap célja, hogy az ár-és árvízből eredő belvízkárok megtérítésében való önkéntes részvételre ösztönző elkülönített állami pénzalap működjön, amelybe a Magyar Köztársaság területén a veszélyeztetett területeken lakóingatlan tulajdonnal rendelkező természetes személyek szerződés alapján befizetéseket teljesíthetnek, ezáltal jogosulttá válnak káresemények utáni kártalanításra.
A törvény az Alap kezelésére a Magyar Államkincstárat jelölte ki (továbbiakban: Kincstár).
Tekintettel arra, hogy a szándék egy ügyfélbarát, nem üzleti alapokon működő konstrukció kidolgozása volt, és a méltányosság elvét tartja szem előtt, díjai az esetleges káreseménykor kapható kártalanítás összegéhez képest igen kedvezőek.
A törvényalkotó szándékai közül fontos kiemelni, hogy a kártalanítás
– csak ár és árvízből eredő belvízből származó káreseményekre vonatkozik, tehát csak belvíz vagy talajvíz okozta káreseményekre nem,
– csak természetes személy (tehát társaság nem), és csak tulajdonos (tehát bérlő, haszonélvező stb. nem) köthet szerződést,
– csak veszélyeztetett területen lévő (tehát csak olyan települések esetében, amelyeket az e tekintetben a végrehajtási rendeletet jelentő 18/2003. (XII.9.) KvVM-BM együttes rendelet ilyennek minősít) ingatlanok esetében van lehetőség szerződéskötésre,
– csak lakóingatlanra köthető, tehát sem üdülőre, sem ingatlanon belül a telek értékére, melléképületre, gazdasági épületre, a berendezés/felszerelésre nem köthető,
– csak abban az esetben érvényes, amennyiben megkötik a kártalanítási szerződést (tehát nem automatikus és nem utólagos), és a kártalanítási szerződésben vállalt rendszeres befizetést teljesítik a szerződést kötő természetes személyek.
A törvény célja továbbá, hogy azokban az esetekben is legyen állami segítség, amikor az üzleti alapokon működő biztosítási társaságok elzárkóznak a biztosítási szerződések megkötésétől és a kártalanítástól, vagy nem hosszabbítják meg a szerződést.
A Kincstár a feltételek fennállása esetén nem tagadhatja meg a szerződéskötést és csak súlyos szerződésszegés pl. megtévesztő adatok közlése, vagy változás bejelentési, díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén mondhatja azt fel.
Az Alap feladatát és célját akkor tudja teljesíteni, ha az érintettek minél nagyobb körét meg tudja szólítani, és a veszélyeztetett lakóingatlanok tulajdonosainak minél nagyobb részével szerződni tud. Csak így biztosítható, hogy a méltányos díjakkal megkötött szerződések alapján, a káresemény bekövetkezésekor, az érintettek minél nagyobb hányada állami közreműködéssel és segítséggel kártalanításban részesüljön.
A dokumentumok elérhetőek a Kincstár honlapján:
http://www.allamkincstar.gov.hu/maganszemelyek/wesselényi_alap
Magyar Államkincstár
Wesselényi Miklós Ár-és Belvízvédelmi
Kártalanítási Alap Alapkezelő
készítette.