A Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint az elmúlt hónapokban a Békéscsabai Katasztrófavédelmi Kirendeltség illetékességi területén nagy számban történtek avar-, tarló-, nád-, erdő- és egyéb vegetációs tűzesetek. Szeptember hónapban több mint 30 ilyen esethez riasztották a Békéscsabai – és a Gyulai Hivatásos Tűzoltóparancsnokság állományát. A tűz több esetben lakóházakat veszélyeztetett, valamint Nemzeti Parkokat és természetvédelmi területeket is érintett.
A vonatkozó jogszabályok alapján a területtüzek többségénél, ahol a riasztási fokozat nem éri el a III. fokozatot, tűzvizsgálati eljárás nem indul, így a tűz keletkezési oka ismeretlen. Azonban a tűzesetek többségénél feltételezhető, hogy a tarló és aljnövényzet égetése során nem gondoskodtak az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban előírt erő- és eszköz helyszíni biztosításáról, valamint a szükséges intézkedések megtételéről. Továbbá vélelmezhető, hogy nem veszik figyelembe a dohányzással és a szabadban történő tűzgyújtással kapcsolatos szabályokat, valamint a hónapok óta tartó szárazságot és esetlegesen elrendelt tűzgyújtási tilalmat.
A területtüzek oltása során bevetett erő-és eszköz állomány működtetése igen költséges és elvonja a tűzoltó erőket az esetlegesen életveszéllyel, vagy nagy vagyoni kárral járó tűzesetek felszámolásától. Továbbá nem tervezett kiadással terheli meg a Magyar Állam költségvetését és felesleges kockázatnak teszik ki a beavatkozó katasztrófavédelmi szakembereket, illetve nagymértékű környezetszennyezést okoz.
Fentiekre tekintettel tájékoztatjuk a lakosságot, hogy a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Ttv.) kimondja, hogy tűzvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek a magánszemélyekre is vonatkoznak. A Ttv. 15. § (1) bekezdése alapján, a magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk, illetőleg meg kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat.
A Ttv. 16. § előírja, hogy a magánszemélyeknek meg kell ismerniük a tűzesetek és a műszaki mentést igénylő balesetek, káresetek jelzésével, továbbá a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeiket.
A tarló- és növényi hulladékok égetésével kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX.06.) BM rendelet (továbbiakban: OTSZ) tartalmazza.
Az OTSZ 606. § (1) bekezdése szerint az avar-, a tarló-, a nád- és a növényi hulladékégetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység, amelyet megkezdése előtt legalább 24 órával az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak írásban be kell jelenteni, a tervezett égetés helyének, időpontjának és várható terjedelmének megjelölésével.
A tarló- és növényi hulladékok égetése során az OTSZ 606. § (6) bekezdése alapján az alábbi előírásokat kell betartani:
• a tarlót vagy az érintett szakaszokat az égetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,
• a tarlóégetést 30 ha-nál nagyobb területen szakaszosan kell végezni, és csak az egyik szakasz felégetése után szabad a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
• a tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani,
• a tarló- vagy a növényi hulladékégetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos, és veszély esetén vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani.”
A tarló- vagy a növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.
Amennyiben a tarló- vagy növényi hulladékégetés következtében a tűz eloltásában és továbbterjedésének megakadályozásában a katasztrófavédelem egységeinek bevonása is szükséges, a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. mellékletének 2. pontja alapján a kiszabható tűzvédelmi bírság mértéke 3.000.000 Ft-ig terjedhet.
A tarló- vagy növényi hulladékégetés környezetvédelmi előírásait többek között a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 27. § (3) szabályozza, melynek értelmében, lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos.
A környezetvédelmi szabályokat megszegőkkel szemben a Korm. rendelet 9. mellékletének 18. és 19. pontjai alapján 500.000 Ft-ig terjedő levegőtisztaság-védelmi bírság szabható ki.
Felhívjuk a közfoglalkoztatásban részt vevők figyelmét, az általuk végzendő növényi hulladékégetés során a tűzvédelmi előírások fokozott betartására, betartatására, különös tekintettel a tűzvédelmi oktatás, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység és a dohányzás szabályaira.
készítette.