A képviselő-testület döntése szerint 2006-ban a község népi kultúrájának, hagyományainak megőrzéséért, ápolásáért, publikáló, valamint közéleti tevékenységének elismeréséért Újkígyósért kitüntetést kapott.


Harangozó ImreHarangozó Imre 1965-ben, Szent Mihály napján született, ahogy a régi anyakönyvekben olvashatjuk: „törzsökös magyar földész családban". Általános iskolai tanulmányait Újkígyóson, a középiskolát Gyulán végezte; mezőgazdasági gépszerelői és hidraulikaszerelői szakképesítést szerzett.

Az Újkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezetben végzett gépszerelői munka nem elégítette ki szellemi igényességét és tudásvágyát, főképpen nem merítette ki képességeit és tehetségét. 1985-ben kezdte meg felsőfokú tanulmányait: 1988-ban, Debrecenben, a tanítóképző főiskolán általános iskolai tanítói oklevelet, 1994-ben pedig Békéscsabán, a Szeged—Csanádi Egyházmegye teológiai Tanfolyamán római katolikus hitoktatói oklevelet szerzett. 1995 és 2001 között Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának hallgatójaként hittanári diplomát kapott.

Gyermekkorától vonzódik a néprajz iránt. Keresztül-kasul bejárta egész Erdélyt és Moldvát. Kutató,- feltáró- és gyűjtőmunkájának java részét teszi ki az itt élő nemzettöredék megismerése, megismertetése.

Mindenki tiszteli gazdag népi műveltségéért és hagyományaiért vállalt elkötelezettségéért. Ennek szolgálatára szentelte életét, ennek megismertetésére, népszerűsítésére szervezte és szervezi a népfőiskola keretében és azon kívül a témakör legavatottabb előadói és szaktudósai közreműködésével az előadásokat, illetve tartja maga is szerte az ország határain belül és azon kívül is. Szenvedélyesen beszél nemzeti kincseinkről, legyen az népzene, népviselet, építészet, képzőművészet, népi vallásosság, vagy maga a nyelv. Szenvedélyesen gyűjti azokat a tárgyi és szellemi műkincseket, melyek máskülönben az enyészet sorsára jutnának. Szűkebb pátriája, Újkígyós múltjának, hagyományainak feltárásában és ismertetésében is oroszlánrészt vállalt. Jelenleg az újkígyósi és szabadkígyósi egyházközség hitoktatójaként teljesít szolgálatot.

Nagy számban megírt cikkei, írásai és néprajzi tanulmányai szakmai és közéleti lapokban jelennek meg. Publikáló tevékenységének részeként 1990 óta öt könyvet jelentetett meg, számos tanulmány és gyűjtésközlés kötődik a nevéhez.

Munkáját már több alkalommal kitüntetéssel ismerték el:

2000. május 6-án vehette át a magánalapítású Magyarságért Emlékérem  kitüntetést annak alapítójától, dr. Horkovics Kovács Jánostól.

2003. július 26-án a Magyar Néprajzi Társaság elnökségétől Sebestyén Gyula-emlékérmet kapott mint a szakmát nem hivatásszerűen művelő néprajztudós.

1991-ben barátaival megalapította az „Ipolyi Arnold Népfőiskola" Kulturális Egyesületet, amelynek megalakulása óta elnöke. Tagja a Magyar Néprajzi Társaságnak, a Katolikus Újságírók Közösségének és a Lakatos Demeter Egyesületnek is. Vezetőségi tagja az Örökség Népfőiskolai Szövetségnek, alelnöke a békéscsabai székhelyű Életfa Alapítványnak. 2003 óta dolgozik az Újkígyósért Közalapítvány kuratóriumának elnökeként.

A Templomos Lovagrend (Militia Templi) tagja, lovag. A Templomos Lovagrend Tiszántúli Komtúriájának noviciusmestere.

Ezen munkásság ismeretében Újkígyós Nagyközség Képviselő-testülete a község népi kultúrájának, hagyományainak megőrzéséért, ápolásáért, publikáló, valamint közéleti tevékenységének elismeréséért 2006. évben az „Újkígyósért" kitüntetést Harangozó Imrének adományozta.