Nyomtatóbarát változatKüldés emailbenPDF változat

Tisztelt Ünneplő Közönség!

Ünnepelni, emlékezni jöttünk össze. Augusztus 20-a magyar állami ünnepünk, államalapító I. István királyt ünnepeljük; a katolikus egyház ünnepe is, Szent István apostoli királyt ünnepeljük; minden ember ünnepe is lehet, hiszen az Új Kenyér ünnepe is egyben; de Újkígyós ünnepe is, mivel ezen a napon adjuk át az újkígyósi kitüntetéseket.

Augusztus 20-a elsősorban egyházi ünnep volt, hiszen Szent Istvánról emlékezik meg ilyenkor az egyház, „csak” 1891-ben lett hivatalos állami ünnep, amikor is a Magyar Országgyűlésnek március 15-e és augusztus 20-a között kellett választani, hogy melyik legyen Magyarország hivatalos állami ünnepe. Augusztus 20-a mellett döntöttek, tették ezt annak ellenére, hogy a katolikusok mellett akkor is nagyszámú protestáns lakosság élt a Trianon által még meg nem csonkított országban.

Mint minden történelmi személyiséget, Szent István királyt is többféle szemüvegen keresztül lehet tekinteni és szerepét vagy személyiségét értékelni. A katolikus egyház 1083-ban oltárra emelte István királyt, tehát szentté avatta. Mitől lesz valaki szent? Ugyanúgy jön a világra, mint bármelyik másik ember; ugyanazokkal a problémákkal küszködik, mint bármelyik másik ember; ugyanolyan örömök érik, mint bármely másik embert; ugyanúgy dolgoznia kell a megélhetéséért, mint bármely másik embernek. Szóval, mondhatnánk, hogy ugyanolyan ember, mint egy másik ember. Ez igaz is. Abban azonban különbözik más embertől, hogy az életszentség egy olyan magas fokára jutott el, amely alapján az Egyház azt állítja a szentté avatással, hogy az illető már bizonyosan az üdvözültek sorában van. Ez hétköznapi nyelven azt jelenti, hogy olyan ember volt, akit példaképül lehet állítani az emberek elé.

Miben lehet ma Szent István királyt példaképül állítani?

Példakép lehet számunkra, mint „hétköznapi” ember. Aki művelt volt, hiszen apja, Géza fejedelem gondot fordított rá, hogy tanult, latinul és németül is beszélő ember legyen belőle. Olyan valaki lehetett, aki nagy szeretettel volt családja iránt. Hiszen elképzelhető-e, hogy ne nagy szeretettel vegye körül feleségét, aki a gyermekeiket hordta a szíve alatt. Elképzelhető-e, hogy ne szeretette volna férfias atyai szeretettel mindkét gyermekét, köztük Imrét, akihez az Intelmekben így szólt: „Salamon fia is, félrevetve apja békéltető szavait, gőgjében pöffeszkedve kardcsapásokkal fenyegette a népet apja ostorsuhintásai helyett, azért sok rosszat tűrt el országában, végül is kivetették onnan. Hogy ez véled ne történjék, fogadj szót, fiam; gyermek vagy, gazdagságban született kis cselédem, puha párnák lakója, minden gyönyörűségben dédelgetve és nevelve, nem tapasztaltad a hadjáratok fáradalmait s a különféle népek támadásait, melyekben én szinte egész életemet lemorzsoltam.” És megmutatkozott emberi mivolta, amikor második gyermekét, Imrét is eltemette, akit fölkészített már, hogy átvegye tőle az ország irányítását. Talán kétségbe esett, mindenesetre belebetegedett fia elvesztésébe.

Példakép lehet számunkra Szent István király, mint vallásos ember is. Nagyon jól tudta, mint akkor minden ember, hogy van Valaki fölötte, a Teremtő Isten, akit emberi gőggel nem lehet, nem szabad, de nem is érdemes kizárni az életéből. Mint ahogy a zsoltáros fogalmazza egy helyen: „Ha nem az Úr építi a házat, építői hiába dolgoznak rajta. Ha nem az Úr őrzi a várost, őre hasztalan virraszt felette.” Ennek a hitnek megfelelően élte életét, ennek a meggyőződésének köszönhetően segítette az egyházat: hozott létre tíz püspökséget, építtetett tíz falunként templomot és fordított gondot azután is az egyházra. Nagyon jól tudta – de nem csak azért, mert benne van a tízparancsolatban –, hogy a vasárnapot meg kell szentelni, munkaszüneti nappá kell tenni, hogy az emberek testileg-lelkileg fel tudjanak frissülni, hogy Istennek közösségileg is hálát tudjanak adni azért a sok jóért és szépért, amellyel elhalmoz bennünket életünk során. És megmutatkozott ez a vallásosság abban is, hogy miután elvesztette a trónörököst, Imrét is, nem csak ő maga mert ráhagyatkozni Istenre, hanem az egész országot rá tudta bízni Égi Patrónánkon, Szűz Márián keresztül. Micsoda hit kellett ehhez és milyen természetes hittel tette ezt meg Szent István! És milyen jól tennénk, ha ebben a hitében követni tudnánk őt, hiszen láthatjuk a történelmünkben, hogy amikor hittel éltek az emberek, amikor az istenhit szerint alakították az életüket, akkor tudott nagy dolgokat tenni ez a nemzet.

Szent István király példakép lehet számunkra, mint uralkodó, mondhatnánk, mint politikus is. De mit is jelent az, hogy uralkodni? Azok az uralkodók, akik Istentől kapták ezt a megbízást, nagyon jól tudták, hogy az uralkodás nem a nép sanyargatását jelenti, hanem gondoskodó, bölcs, felelős vezetését, ha kell, igazságos szigort, ha kell, szerető megértést és oltalmat. Átlátható, a különböző nemzetségek számára megfelelő közigazgatási egységeket – vármegyéket, ispánságokat – hozott létre. Külpolitikájában apja nyomdokaiban járva békére törekvő volt, de ha kellett, erős vezérként vezette harcba induló katonáit. Befogadó volt, nyitott az újra, de az ősi hagyományok megtartását is fontosnak tartotta. Nagyon jól jellemzi uralkodói mentalitását az Intelmekből idézett néhány mondat: „Uralkodjál szelíden, alázattal, békésen harag és gyűlölködés nélkül! A király koronájának legszebb ékszerei a jótettek; azért illő, hogy a király igazságossággal és irgalmassággal, valamint a többi keresztény erénnyel ékeskedjék. Minden nép saját törvényei szerint él; add meg az országnak a szabadságot, hogy aszerint éljen!”

Ezeket az uralkodói, vezetői erényeket bátran állíthatjuk példaként mindannyiunk elé, legyünk bár egy intézmény, egy vállalat, egy önkormányzat vagy akár az egész ország irányítói.

Mit is mondhatnék?! Vajon ezeket az erényeket látjuk-e visszaköszönni a mai közéletből? Vajon az Új Kenyér ünnepén felhőtlenül örülhetünk-e az új kenyérnek, nem válik-e a szánkban keserűvé, könnyessé ez a kenyér? Mindannyiunk felelőssége, hogy a közélet szentistváni módon megújuljon, még akkor is, ha tudjuk, ő sem volt mindenben tökéletes. De bárcsak Szent Istvánhoz csak egy kicsit is hasonló vezetője lenne a nemzetnek!

Meggyőződésem, hogy Magyarországból és benne Újkígyósból is akkor lesz virágzó ország és virágzó település, ha minden jóakaratú ember összefog, s miután megvitatták közös dolgaikat és kitűzték közös céljaikat, vállvetve segítik egymást e célok elérésében.

Isten segítsen ebben mindannyiunkat!

Talán nem véletlen, hogy Újkígyóson ehhez a szép ünnephez rendelte hozzá bölcs módon korábban a képviselő-testület az „Újkígyósért” kitüntetés és az „Újkígyós Díszpolgára” cím adományozását, mint a közösségi erőt, az összetartozás érzését, az önzetlen megbecsülést kifejező kitüntetéseket. Azóta a legtöbb évben élt is a mindenkori önkormányzat ezen kitüntetések adományozásának lehetőségével. Idén is így van ez.

Szokás, hogy a képviselő-testület döntése zárt ülésen történik meg, és csak az ünnepnapon hozzuk nyilvánosságra. Nyilván azért van ez így, hogy a kitüntetés átadásához kapcsolódjon e szép ünnepnap „varázsa”, meg hát mondjuk ki, ilyen ügyben, személyi kérdésben nem lehet mindenki számára kedves döntést hozni.

Idén, az önkormányzati rendelet adta lehetőségnek megfelelően két „Újkígyósért” kitüntetés és egy Újkígyós Díszpolgára cím odaítéléséről döntött a testület.

A rendelet szerint az „Újkígyósért” kitüntetést az a személy, személyek csoportja, társadalmi vagy gazdasági szervezetek kaphatják meg, akik, vagy amelyek Újkígyós fejlesztésében, a társadalmi, szociális, kulturális, gazdasági élet bármely ágazatában kiemelkedően hasznos munkát végeztek, és ennek révén Újkígyós értékeit növelő, maradandó eredményeket értek el. Másként úgy is mondhatjuk, hogy az a személy vagy szervezet lehet az „Újkígyósért” kitüntetés birtokosa, aki (amely) Újkígyósért valamely jelentős tettet vagy azok sorozatát hajtotta végre, amellyel kiemelkedően szolgálta községünk javát.

Az Újkígyós Díszpolgára cím pedig annak a magyar vagy külföldi állampolgárnak adományozható, aki valamely kiemelkedően jelentős munkájával vagy egész életművével mind a településen, mind pedig országosan vagy nemzetközi viszonylatban olyan általános elismerést szerzett, amely hozzájárult Újkígyós jó hírnevének öregbítéséhez, továbbá példamutató emberi magatartása miatt egyébként köztiszteletben áll. Tehát az a személy, akire Újkígyós lakossága valamiért büszke lehet, aki Újkígyós nevét megismertetheti, jó hírnevét öregbítheti szerte az országban-világban, mint ahogy ez elmondható a korábban adományozott díszpolgári cím tulajdonosairól is.

Az elmondottakból látszik, hogy büszkék vagyunk ezekre az emberekre, de ez egyben küldetés is a kitüntetettek számára, hogy Újkígyós jó hírnevét képviseljék abban az élethelyzetben, amelyben éppen vannak.

A képviselő-testület döntése alapján 2007-ben „Újkígyósért” kitüntetésben részesül posztumusz az a személy, aki példás családapa és férj volt, aki vezetői, szakmai és közéleti feladatait igényesen, következetesen, mindig az innovációra törekedve végezte. Az igazgatása alá tartozó mindkét óvodát, a széttagoltan is eredményesen működő alsó-, és felső tagozatot irányította, ellenőrizte, fejlesztette. A tantestület felépítését igényesen, szakértelemmel, a demokratikus vezetési stílusnak megfelelő következetességgel irányította, külföldi utakkal jutalmazta.

Kollégái letelepítését szolgálati lakásokkal, lakásépítési kölcsön támogatással tette lehetővé. A sikeresen működő iskola mibenlétét a tantestület tanultságában, innovációjában látta. Ennek érdekében rendszeres továbbképzési lehetőséget biztosított. Kiemelkedő budapesti és vidéki iskolákban folyó nevelő-oktató munka megismerésével, iskolakísérletek megismertetésével, a kísérletekben való részvétellel ösztönözte kollégáit. Így válhatott Újkígyós elismert iskolává. Közéleti tevékenységét is a példamutatás, az ügyszeretet jellemezte. Tevékenyen részt vállalt javaslatai, ötletei megvalósításában.
Néhány példa a megvalósított álmokra: a település első törpe vízművének létrehozása, a nagyközségi megújított településszerkezet kialakítása. Az iskola korszerűsítése, az akkor korszerű központi fűtés beszerelése.

A fenti érdemek elismeréséül a képviselő-testület 2007-ben az Újkígyósért kitüntető címet néhai Botházy Károly Istvánnak adományozza iskolaigazgatóként az oktatás és nevelés területén kifejtett több évtizedes közösségszervező tevékenységének elismeréseként.

A képviselő-testület döntése alapján 2007-ben „Újkígyósért” kitüntetésben részesül az a szervezet, amely 1992 júliusában alakult.

A rendszerváltás után az akkori polgármester Bozó Imre hívta össze a gazdákat 3 párt támogatásával: a Kereszténydemokrata Néppárt, Magyar Demokrata Fórum és a Kisgazda Párt.

A szervezet azzal a céllal jött létre, hogy a kárpótlás során megkapott földek következtében a gazdákat integrálja és támogassa.

Az akkori alapító tagok: Balogh Antal Zoltán pénztáros, Csonka Péter elnök, Bánfi János, Forgács János, Bozó József, Bozó Imre. A jegyzőkönyvvezető Bálint Istvánné dr.

Az 1921-ben létrejött Polgári Olvasókör jogutódjaként 1992-ben jegyezték be a szervezetet, amely kérte az önkormányzattól az épületet. Az akkori képviselő-testület döntése alapján így visszakapták székházukat.

A tagság 80-90 fővel alakult és azóta állandósult létszámmal működik.

Célja, hogy a gazdáknak hathatós segítséget nyújtson az őket érintő kérdésekben, így például a megújuló támogatási rendszerek ismeretével, a földalapú támogatások rendszerének tájékoztatásával, valamint aktívan részt vesz a Leader-programban.

Legfőbb feladata, hogy a különböző szakmai előadásokon és tapasztalatcseréken részt vegyenek a gazdák. Részükre többször szervezett Arany- és ezüstkalászos képzést.

1992-ben megszervezték, és évente ismétlődően megtartják a határszemlét, ahol a társaság szakmai tapasztalatai cserélődnek.

A szervezet mely a keresztény nemzeti értékeket képviseli politikailag független és semleges, teljes mértékben politikamentes.

Jó kapcsolatban van a helyi önkormányzati vezetéssel és a képviselőkkel.

Támogatja a helyi jelölteket, akik közül többen képviselik a gazdák érdekeit a képviselő-testületben.

Rendszeresen részt vesz a községi ünnepségeken koszorúzás alkalmával. A helyi rendezvényeken elvi támogatást nyújt az őt érintő megmozdulások alkalmával.

Szoros kapcsolatot tart a megyei- és országos társzervezetekkel.

Fennállásának tizenötödik éves évfordulóján, hagyományőrző, a gazdák érdekében végzett érdekérvényesítő és a mezőgazdasági gazdálkodás fejlesztéséért végzett tevékenységnek elismeréséül a képviselő-testület 2007-ben az Újkígyósért kitüntető címet a Gazdakörnek adományozza.

A képviselő-testület döntése alapján 2007-ben az Újkígyós Díszpolgára címet adományozzuk annak a személynek, aki 1965-ben született, Békéscsabán. Nős, egy leány édesapja. Szülei és nagyszülei is újkígyósi származásúak, Ő is itt töltötte gyermek és kamaszéveit.

1983-ban a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban érettségizett. 1988-ban Pécsett, a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Karán okleveles közgazdaként fejezte be tanulmányait. 1991-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Továbbképző Intézetében szakközgazdász diplomát szerzett.

Polgári gyökerei, hitvallása elkötelezetté tették. Tudását egyetemi szakképzés és sok év gazdasági tanácsadói tapasztalat érlelték. 1990-1994 között Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere. Az 1994. decemberi önkormányzati választásokon bejutott Békéscsaba képviselő-testületébe, ahol a Pénzügyi Ellenőrzési Bizottság elnöke, illetve a Békés megyei közgyűlésébe is, utóbbi testületben frakcióvezető. 1998-ban a Szarvas központú választókerületben (Békés 5. vk.) mandátumot szerzett. 1998-2002 között a Magyar Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának alelnöke és a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke. A 2002. évi országgyűlési választásokon ismét a szarvasi kerületben szerzett egyéni mandátumot; 2002 májusától ismét megválasztják a Parlament Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának alelnökévé és e Bizottság EU Integrációs Albizottságának elnökévé. A 2002. őszi önkormányzati választások eredményeként tagja lett Békés Megye Képviselő-testületének, ahol a Gazdasági és Környezet-gazdálkodási Bizottság elnökeként dolgozik. A 2006. évi országgyűlési választásokon már az első fordulóban megválasztják országgyűlési képviselőnek (a Parlamentben ismét a Költségvetési és Pénzügyi Bizottság alelnöke), majd az önkormányzati választásokon a megyei választások eredményeképpen ismét a Békés Megyei Közgyűlés elnökévé választják.

Munkájában az adó- és járulékterhek csökkentésére alapozott gazdaságélénkítés mellett a térség, Békés megye leszakadásának, perspektíva-vesztésének megállítása kap hangsúlyt. A megközelíthetőség, a közlekedési hálózat fejlesztése révén látja bekapcsolhatónak a térséget a gazdasági vérkeringésbe. Az infrastrukturális fejlesztések mellett a családok élet-körülményeinek javítását szorgalmazza, hangsúlyozza a tudás megszerzésében az esélyegyenlőséget. A képviselő feladatát az érdekek konszenzusának megteremtésében, az információhoz juttatásban, mindezekkel a helyi perspektíva-, a lehetőségek bővítésében látja, elkötelezett Békés megye és Újkígyós lakosainak következetes képviseletében helyi, megyei, országos szinten, érdekeik, véleményük hatékony érvényesítésében.

A 2006 októberi választások óta irányítása alatt készült Békés Megye Integrált Esélyteremtési Terve, Békés megye 2007-2010 társadalmi-gazdasági programja, illetve egy átfogó intézmény átalakítási folyamat, melynek célja a hatékonyság javítás szakmai és területi elvek alapján.

Újkígyós település önkormányzata és ezáltal lakosai az elnöklete alatt is működő Békés Megyei Területfejlesztési Tanácstól többek között a szennyvízcsatorna-hálózat kialakítására több, mint 124 millió forint, napközi konyha korszerűsítésre több, mint 18 millió forint, településrendezési terv elkészítésre 6 millió forint, a belvíz és árvízvédelemre több mint 26 millió forint támogatásban részesült. Újkígyós vállalkozásai összesen több, mint 130 millió forint értékű támogatást kaptak, céljaik megvalósításához.

A képviselő-testület 2007-ben az Újkígyós Díszpolgára kitüntető címet Domokos Lászlónak adományozza Újkígyósról származóként, országgyűlési képviselői és Megyegyűlés elnöki tevékenységének elismeréséül, amellyel településünk fejlődését is szolgálta.

 


(Az ünnepségen az átvezető szövegeket elmondta és a kitüntetések indoklását felolvasta Dankó Stefánia. Verset mondott: Gedó Ágota. Népdalt énekelt: Labos Anikó. Hangosításban segített: Molnár Tibor. Az ünnepség megszervezésében és lebonyolításában, az ünnepi ebéd megszervezésében részt vettek az Újkígyósi Polgárőrség tagjai, a Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár, a Konyha, a Polgármesteri Hivatal dolgozói. A közreműködőknek ezúton is hálás köszönetünket fejezzük ki.)

2007-08-28 19:45

Hozzászóláshoz, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon oldalunkra.