Fásítás az Arany János utcán
2012. évben az Arany János utcán lakók több alkalommal jelezték a Városházán, hogy a lakóingatlanuk előtt álló gesztenyefák elöregedettek, két esetben a járdát illetve a kerítést a gyökérzetükkel megkárosították, a fák kivágásának engedélyezését kérték. Mivel a fák közterületen álltak, ezért azok tulajdonjoga a közterület tulajdonosát, az Önkormányzatot illette meg, ennél fogva a fák kivágásának kötelezettsége is Önkormányzatunkat terhelte.
A Képviselő-testület által meghatározottak szerint, az Arany János utcán lévő fák kivágása és a fásítás a 2013. január 18-án megtartott lakossági fórumon külön témaként lett megtárgyalva. Mivel eredményt a fórumon történt megbeszélés sem hozott, ezért 2013. január 28-án ismételten kérdőívet küldtünk ki az Arany János utca lakosságának, melyben arra kértünk választ, hogy az egységes fásítást, vagy csak a kivágott fák pótlását szeretnék megvalósítani. A kiküldött több mint 80 darab kérdőív közül, Hivatalunkhoz összesen 45 darab érkezett vissza, melyek közül 5 darab kitöltetlen maradt, 20 ingatlantulajdonos a kivágott fák pótlását, további 20 pedig az egységes fásítást javasolta, tehát a döntést segítő, az ügyet előremozdító megoldás így sem született.
Hosszas tárgyalást követően a Képviselő-testület 2013. február 28-án megtartott ülésén kialakította álláspontját és döntött az Arany János utca egységes fásításáról, melynek megvalósítását három ütemre bontva tervezte végrehajtani Az ültetendő fa fajtájáról a döntést a 2013. július hónapban esedékes testületi ülésen kívánta meghozni. A döntés értelmében, első ütemben az Arany János utca, Gyulai út és Dózsa György utca közötti szakaszán lévő közterületen álló összes fa kivágására került sor a lakosság bevonásával. A kivágott fák helyére a szakemberek az utcaképbe illő fák (hárs, kőris, madárberkenye, díszkörte vagy galagonya) ültetését javasolták, melyek közül a Képviselő-testület a hársfát választotta.
Az Újkígyósi Közös Önkormányzati Hivatal a fásítást – összekapcsolva a „Minden születendő gyermeknek ültessünk egy fát” programmal – 2013. november 16-án végezte el. 2014. évben a fásítás folytatásaként (második ütemként) a január 27-én megtartott ülésen a Képviselő-testület úgy döntött, hogy az Arany János utca, Dózsa György utca és Kossuth utca közötti szakaszán lévő közterületen kell az út mindkét oldalán a hársfákat elültetni.
Önkormányzatunk az idei évben már negyedik alkalommal vett részt a „Minden születendő gyermeknek ültessünk egy fát” akcióban. A programnak megfelelően minden alkalommal az előző évben született gyermekek részére kerül sor Újkígyós közterületén egy facsemete elültetésre. 2012. évben 45 gyermek, 2013. évben 42 gyermek született Újkígyóson, akiknek szülei közül mindkét évben 27-en kérték gyermekük nevének feltüntetését egy gravírozott táblán az elültetett fa mellett. A számukra ültetett csemete elhelyezésére az Arany János utcán került sor 2014. november 22-én.
Az Arany János utca fásításával kapcsolatos településen keringő szóbeszédekre reagálva, az alábbiakban egy pár sorban összefoglalom a hársfa tulajdonságait.
A 20–25 m magasra növő, kissé szabálytalan, lekerekedően oszlopos koronájú, többnyire tövétől ágas fa. A kérge szürke, finoman repedezett. Szív alakú, lekerekedő vállú, hegyes csúcsú, fűrészes szélű levelei, sárgásfehér, kellemes illatú virágai vannak, melyek az ép szélű fellevélhez csatlakozó, 4–12 cm hosszú bogernyőben nyílnak. A virágok öttagúak: öt-öt csésze- és sziromlevéllel, a bibe is ötágú. Gömb alakú termései simák, a bibeszál maradványaként kis, hegyes szárban végződnek, az érett termések a fellevéllel együtt, jellegzetesen pörögve esnek le, és a szél messzire elhordhatja őket.
A hársfapollen allergén hatását 2001-ben dokumentálták. A nemzetközi irodalomban megalkottak egy 1-től 10-ig terjedő skálát annak besorolására, mennyire allergén egy adott növény. Ebben az úgynevezett Ogren-indexben figyelembe veszik nemcsak azt, hogy a vizsgált betegek milyen erősen reagálnak az adott növény pollenjére, hanem a virágzás időtartamát, a termelt pollen mennyiségét és terjedési távolságát is. Ezen a skálán tehát 1 jelöli azon növényeket, melyek egyáltalán nem allergének és 10 az allergia szempontjából nagyon agresszív pollennel rendelkező növényeket, melyek hosszú ideig, erős allergiás tüneteket okoznak. A hárs ezen a skálán 7-es értékkel szerepel. Az ÁNTSZ kategóriái is figyelembe veszik egy adott növény által termelt pollen mennyiségét és azt, milyen gyakran szerepelnek allergénként a vizsgált betegek körében. Ezen besorolás szerint az adott növény lehet gyengén, közepesen, erősen, illetve nagyon erősen allergén. A hársfa itt a közepesen allergén növények közé tartozik.
A hazánkban őshonos fák többsége azonban vagy a hársfáéval megegyező allergenitású, vagy erősebb allergénként tarják számon. A kőris, a fűz, az éger, és a nyír fajok mind az erős allergének közé tartoznak, Ogren-indexük is 8-9. A juhar, a gyertyán és a nyár a hársfával megegyezően közepes allergénnek számítanak.
A hárs viszonylag igénytelen, szárazság- és árnyéktűrő, de lassan növő fa, júniusban virágzik. A hársfa virágait a teljes virágzáskor gyűjtik, árnyékos helyen szárítják, forrázata gyógyhatású, de élvezeti teaként is kedvelt. Felhasználják gyógyhatású fürdővizekhez, vagy bőrápoló szerként is. A hársfavirágzatnak nincs bizonyított gyógyhatása, a népgyógyászatban a meghűléses tünetek, valamint enyhe tünetekkel járó stressz oldására használják. A kezelést a tünetek jelentkezésekor kell megkezdeni, ha a tünetek súlyosbodnak, vagy 7 napon belül nem enyhülnek, orvoshoz kell fordulni. Virágzatát a méhek igen kedvelik, fontos mézelő növény. Leginkább június közepe táján, a teljes virágzás idején gyűjthető: a méhek is ilyenkor készítik a legfinomabb hársmézet.
Az Arany János utcán az egységes fasor kialakítása érdekében a két év során összesen több mint 150 facsemete elültetését hajtottuk végre, mely lelkiismeretes gondozás mellett, pár év elteltével meghatározó dísze lehet településünknek.
Varga Ferenc
műszaki csoportvezető
készítette.