A családon belüli erőszak ténye, a gyermekek nevelésének elhanyagolása minden bizonnyal végigkísérte az emberiség történetét, ám koronként, kultúránként, sőt szubkultúránként más-más mértékben tekintették azt természetesnek vagy éppen tűrhetetlennek. A korábbi történeti korokban még a legdurvább családi erőszak is megmaradt a családok magánszférájában.
A családon belüli erőszaknak – a résztvevők személye szerint – három megnyilvánulási típusát írhatjuk le. Az egyik a házastársak közötti, a másik a gyermek elleni, a harmadik pedig a családban élő idős (részben vagy teljesen magatehetetlen) személy elleni erőszak.
Kiemelten veszélyeztetett áldozatok jellemzői:
Női sértettek: A családon belüli erőszak döntő része a „gyengébb” nem ellen irányul.
Kiskorú sértettek: A kiskorú sértettek túlnyomó része olyan családból kerül ki, ahol a szociális helyzet nem megfelelő. Egyik vagy mindkét szülő alkoholista. Jellemző még ezen családoknál a szülők alulképzettsége, a munkanélküliség és a gyerekek irányába mutatott nemtörődömség, elhanyagolás.
Időskorú sértettek: Ők azok, akik a gyerekkorúakkal együtt hatványozottabban veszélyeztetettek.
Mindhárom típus esetében igaz, hogy az erőszak formája nemcsak fizikai bántalmazás lehet, hanem szándékosan és folyamatosan előidézett lelki gyötrelem is. A fizikai bántalmazásra soha nincs elfogadható mentség, de a megalázás, a szándékos és tartós pszichológiai kínzás önmagában is „családon belüli erőszak”-nak minősülhet, nem beszélve arról, hogy sokszor megelőzi – és bizonyos értelemben magyarázza – a fizikai erőszakot.
A fizikai és a pszichológiai bántalmazás mellett a családon belüli erőszak harmadik formája a szexuális erőszak, és gyakran találkozunk a gondozás és gondoskodás elmulasztásával, a gyermek vagy a beteg, idős családtag végzetes elhanyagolásával is.
Napjainkban a gyűlölet és az agresszivitás, a testi és a lelki erőszak mindennapossá vált a médiában és egyre gyakrabban jelenik meg a családon belül is, így embertársaink jelentős része számára a család többé már nem a „béke szigete”. A családon belül megnyilvánuló erőszak igen gyakran a társadalomban észlelhető problémák megjelenési formája.
A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság kiemelt hangsúlyt fektet családon belüli erőszak kezelésére.
A megyében dolgozó D.A.D.A. oktatók, iskolarendőrök egyik fő feladata, hogy az iskolai találkozások, foglalkozások alkalmával megismertessék a tanulókat azokkal a módszerekkel, melyek segítségével elkerülhető az áldozattá válás. Ismertetik azokat a lehetőségeket – személyeket, szervezeteket – akiktől esetleges áldozattá válásuk esetén segítséget kérhetnek.
Azon oktatási intézményekben, ahol nincs D.A.D.A. oktatás, kérésre bűnmegelőzési előadások megtartására is rendszeresen sor kerül.
A lakosság egészét a helyi médián keresztül több esetben tájékoztattuk az elkövetési formákról, módszerekről, megelőzési és segítségnyújtási lehetőségekről.
A társadalmi szervezetek kulcsszerepet játszanak a családon belüli erőszak megelőzésében, a probléma kezelésében és az áldozatok segítésében. A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival szoros kapcsolatot alakítottak ki a kapitányságok adott feladatot ellátó munkatársai, havi rendszerességgel kerekasztal megbeszéléseken vitatják meg az aktuális feladatokat, problémákat és közösen, egymást segítve keresik a megoldást.
A körzeti megbízottak napi kapcsolatban vannak az illetékes szervek előadóival, jellemzően személyesen (telefonon) megbeszélik az aktuális ügyekkel kapcsolatos problémákat, kerekasztal megbeszélés keretében közösen keresik a megoldásokat a családi erőszak során felmerült problémákra.
A 2006. január 01. napján hatályba lépett a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény alapján a sértett kérésére vagy a Békés Megyei Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálata megkeresésére minden esetben igazolás kiadására kerül sor, mert ez elengedhetetlen feltétele a kárenyhítés, az azonnali pénzügyi segély jogosultsága érvényesítésének.
A jelzőrendszer részeként a háziorvos, a tanár, a védőnő, a családsegítő szolgálat, illetve a gyermekjóléti szolgálat munkatársai a családok látogatása, valamint a napi kapcsolat során amennyiben gyermekbántalmazásra utaló nyomot észlelnek, értesítik a rendőrséget.
A családon belüli erőszak kezelésében mérföldkőnek számít a 2009. október 1-jén hatályba lépett „hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról” szóló 2009. évi LXXII. törvény, mely a rendőrség hatáskörébe utalta ideiglenes megelőző távoltartás elrendelését.
A főkapitányság illetékességi területén a tavalyi évben összesen 14 esetben került sor ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésére.
A 14 esetből 6 esetben már a rendőrségi eljárás kezdeményezése előtt is történt bántalmazás.
A rendőrség által határozattal elrendelt, ideiglenes megelőző távoltartással kapcsolatosan 1 esetben jegyző értesítése, 1 esetben munkáltató (magánszemély), 1 esetben bántalmazott idős szülő és 11 esetben bántalmazott nő bejelentése alapján indult meg az eljárás.
A rendőrségi eljárás során (meghallgatás, kihallgatás, adatgyűjtés) megállapításra került, hogy a bántalmazott sérelmére megvalósított testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető cselekmény idején 14 esetből 5 esetben agresszív magatartásból adódó pszichikai félelemkeltés és 9 esetben fizikai bántalmazás történt.
A családon belüli erőszak miatt intézkedő rendőrök minden esetben felvilágosítják, tájékoztatják a feleket, hogy felmerült problémájukat milyen módon és esetleg milyen hivatalos szerv segítségével tudják megoldani.
készítette.