A lakosság egészét érintő kérdés a talajterhelési díj bevezetésének szándéka, melynek keretében a Vízmű Kft. által szolgáltatott adatok alapján kiküldtük a bevallásra szolgáló adatlapokat azon ingatlanok használóinak, akik nem csatlakoztak rá 2006. július 1-jétől a szennyvízcsatorna-hálózatra. A talajterhelési díj kivetésének kötelezettségét a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. tv. 21. § (2) és 26. § (4) bekezdéseiben foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat talajterhelési díjról szóló 13/2004. (VI. 28.) számú rendelete alapozza meg. Azoknak az ivóvízszolgáltatást igénybe vevő, vízdíjat fizető személyeknek vetjük ki a díjat háztartásonként, akik számára a szennyvízhálózatra való csatlakozás a hálózat kiépítése miatt lehetséges, de azt a fenti időpontig nem tették meg. A díj mértéke az elfogyasztott víz mértéke és egységára (120 Ft/m3) és a veszélyeztetettségi szorzó (3×) szorzataként kerül megállapításra úgy, hogy 2006. évben a díj 50 százalékát, 2007. évben a 75 százalékát, 2008. évben a 90 százalékát kell megfizetni. Ebből a tételből lejön a tárgyidőszakban számlával igazolt módon keletkező szippantási díj és a meghibásodásból eredő elszivárgás számított értéke.
A kivetés a törvény alapján nem lehetőség, hanem kötelezettség, a bevétel az önkormányzati bevételek részét fogja képezni, azok helyben használódnak fel. (A fenti paraméterek tájékoztató jellegűek, nem fogják át a tárgykörbe vonható valamennyi ismeretet, így azokra hivatkozni jogvitában nem lehet.)
A történeti hűség kedvéért összefoglaljuk a szennyvízhálózat kiépülésének és a rákötési kötelezettség néhány adatát. A szennyvíztelep I. üteme 1995-ben lett üzembe helyezve. 1998-tól lett megállapítva csatornadíj.
A szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötésekről szóló 8/2001. (II. 19.) sz. rendelet írta elő a rákötési kötelezettséget 2007. június 30-ig.
A 29/2006 (XII. 12.) számú rendelettel, annak hatályba lépését követően, lett eltörölve a rákötési kötelezettség.
2003. december 31-ig volt ösztönözve a lakosság a rácsatlakozásra, majd az ezt követő időszakban a rákötés fokozatosan korlátozva lett a nem megfelelő kapacitás miatt.
2005 decemberében üzembe lett helyezve a szennyvíztisztító II. üteme, ettől kezdve a lakosság ismét ösztönözve volt a rácsatlakozásra – kamatmentes támogatás biztosításával.
A rákötés korlátozása tehát a 2003. december 31. és 2006. január 1. közötti időszakra vonatkozott, annak valószínűleg nem teljes intervallumában.
Jól látható tehát, hogy a talajterhelési díj bevezetése mögött a környezetvédelem, közvetlenül pedig a kiépült csatornahálózatra való rákötés ösztönzése húzódik meg. Erkölcsi oldalról megközelítve pedig kompenzálja azt a kiadást, amelyet eddig a csatornahálózatra már korábban rákötött lakók a hálózat üzemeltetése érdekében csatornadíjként befizettek, hiszen tudjuk, adott rendszer annak kapacitástöbblete esetén akkor üzemeltethető optimálisan, ha arra minél többen rákötnek, és így a működési költségek minél többfelé osztódnak. Tudjuk azt is, hogy sokan használták díjfizetés nélkül a csatornahálózatot úgy, hogy arra rákötöttek, de a rákötés tényét nem jelentették be. Most számos esetben jelentik be a rákötést (akár egy éjszaka alatt elvégezve azt), a talajterhelési díj kivetésének hírére, ám nem feltételezzük, hogy minden esetben így történt. A cikk megírásáig 22 új rákötést regisztrált a Vízmű Kft. Ez megint elsősorban azok (és egyben valamennyiünk) érdekét szolgálja, akik korábban rákötöttek a hálózatra, hiszen a rendszert nem legálisan használók által kibocsátott szennyvíz kezelési költségét is ők fizették meg. Bevezetésének elhúzódása mögött pedig az a bizonytalanság húzódik meg, hogy a kötelező rákötés rendeleti szabályozását, annak eltörlését és a rákötést nem eszközlők érdekének összhangba hozását kellett szinkronizálni.
Sokan felvetik, hogy a fent említett időszakban nem lehetett rákötni a rendszerre. Valóban volt egy ilyen műszaki fázis, azonban a kötelezettség időpontjának meghatározásánál éppen ezt vettük figyelembe, jelesül, hogy mikortól lehetett rákötni a rendszerre annak ellenére, hogy 2005-től a törvény a kivetés lehetőségét biztosította. Tudni kell, hogy a hivatkozott rendeleti rákötési kötelezettség fennállt, és eltörlését követően a Vízmű Kft. szórólapon tájékoztatta az érintetteket rákötés hiányában a talajterhelési díj fizetésének kötelezettségére. Így a kivetésre a tájékoztatást (2006. január 4.) követően és a rákötés lehetőségének biztosítása után kerül csak sor. Ennek okán a rákötésre vonatkozó tilalmazott időszak nem lehetett akadálya a későbbi rákötésnek.
Felvetődött kérdésként, hogy az előíró rendeleten miért a korábbi polgármester és jegyző neve szerepel. Ez azért van, mert a rendeletet 2006. év végén ugyan módosítottuk, és a módosító rendeletet már Szebellédi Zoltán polgármester úr és jómagam szignáltuk, de az érintett és kiküldött rendelet egységes szerkezetbe van foglalva a módosító (általunk kiadott) rendelettel. Ilyen esetben csak az eredeti rendeletet szignálók aláírása tüntetendő fel. Tudjuk, nagy terhet ró ez az érintett lakókra, hiszen a végletekig megterhelt a lakosság, azonban ezt kompenzálandó, egyedi ütemezési lehetőséget biztosítunk megalapozott szociális okokra hivatkozva a fizetés tekintetében. Kérjük, a bevallás alkalmával az adós ügyintézők által átadott formanyomtatványon ezt a halasztott fizetési szükségletet jelezzék számunkra. Sajnos tudni kell azt is, hogy a talajterhelési díj hátraléka a közadókhoz hasonlóan kamatozik részletfizetés esetén is. További információk tekintetében szívesen állunk a lakosság rendelkezésére.
dr. Csatlós László jegyző
készítette.