Szépvíz |
Középcsík egyik jelentős településeként ismerik. Egykori neve Szépmező volt. Csíkszeredától a 12A országúton közelíthető meg (12 km).
Előkelőbb voltát, kereskedelmét és iparát a Moldovából ide telepedett örmény kereskedő családoknak is köszönhette. A Szépvízi járás székhelye volt. Az 1700-1800-as években Szépvíz a Csíki-medence legjelentősebb kereskedelmi központja volt. Élénk kereskedelmet folytatott Moldvával. A csíki csergekészítés egyik jelentős helyeként ismerték. Mindig népes falu volt, és vásártartási joggal rendelkezett. Lakóinak száma 1992-ben 1.768 fő, melyből 12 román és 1.755 magyar. Négy falut irányít. A község lakossága 1996. január 1-én 3.672 fő volt.
A székelyek mellett örmények is lakták. 1850-ben 93 örmény élt a faluban, 1930-ban már csak 48 fő. Az örmények 1668-69-ben telepedtek le, templomuk 1763-ban épült, Világosító Szent Gergely tiszteletére. 1672-ben Szépvízen 60 örmény család alapított otthont. Benkő Károly szerint (1850) a település 2117 lakosa közül 510 örmény volt.
A két világháború között nyomda is működött a faluban. A falu jelentős részt vállalt a vidék művelődési életéből (kaszinó, könyvtár létesült).
A Pogányhavas és a Szellő-tető lábánál, a Szépvíz-pataka mentén települt nagyközség. 1898-ban törzskönyvezték az alábbi külterületi lakott helyeket: Bükkloka vagy Bükklok, Csügés, Gyepecze, Kostelek és Pricskető.
Nevezetességek |
Testvértelepülési megállapodás |
Nádi suttogó |
![]() |
![]() |
![]() |
További információk:
Orbán Balázs: A SZÉKELYFÖLD LEÍRÁSA
Ferencz Béla: CSÍKVÁRMEGYE MONOGRÁFIÁJA / A LEGRÉGIBB IDŐKTŐL NAPJAINKIG (1935)
Népszámlási adatok 2002 etnikai és felekezeti megoszlás
Csíkszéki falupecsétek a Csíki Székely Múzeumban
Vámszer Géza: CSÍK VÁRMAGYE TELEPÜLÉSTÖRTÉNETE
Vofkori László: UTAZÁSOK SZÉKELYFÖLDÖN