A hétvégén megrendezett Galiba Napok számos szórakoztató programja mellett egy komolyabbal is készült a város. Főként az újkígyósi gazdák érdeklődésére számítva szervezték meg azt a mezőgazdasági fórumot, amelynek vendégelőadója dr. Ángyán József parlamenti államtitkár volt a Vidékfejlesztési Minisztériumból.
Az államtitkár mindenekelőtt a jelenlegi agrárhelyzetről szólt. Véleménye szerint „kirabolt ország vagyunk, ahol a nemzeti vagyonból mára alig maradt valami”. Erre példaként a hajdani 12 cukorgyárat említette, amelyeknek kiárusítása a virágzó cukoriparunk leáldozásához veze-tett. Mint mondta, a mezőgazdaság „végpontjainak” elvesztése katasztrofális következményekkel járt. Az ide vezető folyamatokat parlamenti bizottság vizsgálja majd.
– Elvesztettük a mezőgazdaságra épülő ipart, a kereskedelmet, sőt, a termelési jogosultságunkat is – mondta.
– Jó hír azonban – tette hozzá –, hogy a kormány keresi az ebből kivezető utat. Dr. Ángyán József szerint az egyik legfontosabb teendő a piacok visszaszerzése. Jó gondolat, hogy a helyi élelmiszert helyben kell eladni, de hogy ez így is történjen, az nagyon sok szervező munkát igényel. A minisztérium abban gondolkodik, hogy első lépésként a közétkeztetési piacot célozzák meg. Olyan előírásokat szorgalmaznak, amelyek következtében a közétkeztetésben (önkormányzatoknál, kórházaknál, honvédségnél és így tovább) csak helyi termékeket lehet felhasználni. Ángyán József kedvenc „répa-példáját” is megosztotta a fórumon összegyűlt gazdákkal. Mint elmondta, itt, az Alföldön szinte 40 kilométeres körzetben megterem minden, amire egy családnak szüksége van, a zöldségek, gyümölcsök mégis hosszú kilométereket utaznak, mire ugyanarra a helyre visszakerülnek. Az előbbiek mellett fontosnak tartja a piac „szeméttől való megtisztítását is”. A tervek szerint minden külföldről érkező élelmiszert meg fognak vizsgálni, és ha azzal kapcsolatban egészségügyi vagy bármilyen kifogás merülne fel, ki fogják tiltani az országból. Érdekességként, ugyanakkor óriási problémaként említette, hogy ma magyar terméknek számít minden, aminek egyetlen részmunkafolyamata hazánkban készül. Ha a koreai lencsét Magyarországon magyar zacskóba csomagolják, az a jelenlegi törvények értelmében magyar termék. Így bármi hungarikumnak minősülhet, amihez nem is hazai alap-anyagot használnak – hangoztatta az államtitkár, s szerinte ez katasztrófa. A készülő jogszabály nagyon egyszerű lesz – állította. Így hangzik majd: magyar termék az lehet, ami magyar alapanyagból, Magyarországon készül. Legalábbis a nemzeti jelképeket csak ezen termékek esetében lehet használni. A jövőben a termelők, a feldolgozók és a kereskedők közötti viszonyokat is újra fogják tárgyalni. Mint mondta, ezek nagyon elszakadtak egymástól. A tevékenységüket egy készülő kamarai törvénnyel szeretnék szabályozni. Ángyán József szerint a kamarai tagságon keresztül átláthatóbbá válnának ezek a jelenlegi szövevényes szálak. A legnagyobb „falat” a mezőgazdaságra rátelepedő agrármaffiák tevékenységének felszámolása lesz. Ugyancsak átláthatatlannak és igazságtalannak nevezte a jelenlegi magyar földhasználat kérdését is az államtitkár. Olyan szerződések kerültek a birtokába, amelyekből kiolvasható, hogy bizonyos érdekkörök (amelyeknek összetétele sok esetben követhetetlen) fillérekért bérelnek magyar földeket több évtizedre is. Ezekkel szemben a valódi földbérlők nyilvánvalóan előnytelen helyzetben vannak.
– Itt is nagyon sok tehát a tennivalónk – hangoztatta az előadó. – Hamarosan tisztázni fogjuk a magyar földet használók ügyét is. Ha kell, visszamenőleg kérjük a jogos földbérletet, ha pedig nem átlátható a tulajdonosi kör, megtámadjuk a szerződéseket. Az állami földalapba visszakerülő földeket családoknak vagy egyéni gazdálkodóknak adjuk bérbe 25-30 éves bérleti szer-ződéssel. Szociális földprogram keretében még akár örökölhető is lenne ez a bérleti jog. Ángyán József arról is tájékoztatta az egybegyűlteket, hogy lezárult a Vidék stratégiája program megvitatásának első szakasza. Az alapirányok pontos meghatározása után mindez ősszel a parlament elé kerül. A fórumon többen is felszólaltak, vagy kérdéseket tettek fel az államtitkárnak. Szebellédi Zoltán, Újkígyós polgármestere például a helyi termelők segítése kapcsán a geotermikus energia használatának megtérüléséről kérdezte az államtitkár véleményét. Mint elmondta, készül egy városfejlesztési stratégia, ennek része lenne, hogy a település alatt lévő „kincset”, a meleg vizet gazdasági célokra (középületek, fóliasátrak fűtése) is felhasználnák. A városvezető emellett jelezte, hogy Újkígyós is részt venne a szociális földprogramban, de azt sem rejtette véka alá, hogy van némi súrlódás a természetvédelmi területek miatt az azokat kezelő nemzeti parkkal is. Ángyán József válaszában kifejtette, a geotermia befektetései középtávon megtérülnek, ám a visszasajtolás kapcsán gondok is felmerülhetnek, így körültekintően kell megvizsgálni a helyi körülményeket, mielőtt a település belevágna a program megvalósításába. A helyben való megegyezést javasolta a természetvédelmi területek használatának kérdésében is.
Magyar Mária
készítette.