Szervezet védekező képessége, így a fertőzésekkel szembeni ellenállóképesség alapvetően függ az immunrendszer működésétől, a szervezet általános állapotától. Vírusjárvány idején különösen fontos a figyelni és mindent megtenni azért, hogy az immunrendszerünk megfelelően működjön, a szervezetünk felvértezve és erős ellenállóképességgel tudja felvenni a harcot a kórokozókkal.

Szervezet ellenállóképességének karbantartásához, erősítéséhez az alábbiakat kövesse:

LETÖLTHETŐ TELJES EMMI TÁJÉKOZTATÓ – EMBERI SZERVEZET VÉDEKEZŐKÉPESSÉGE

RENDSZERES FIZIKAI AKTIVITÁS

A rendszeres fizikai aktivitás elengedhetetlen a szövetek megfelelő vérellátáshoz, oxigénnel, tápanyaggal való ellátásához, végeredményben növeli a szervezet ellenállóképességét. A rendszeres fizikai aktivitásnak gyulladáscsökkentő hatása van, befolyásolja a fehérvérsejtek, azon belül a vírusok elenni védelemben szerepet játszó sejtek aktivitását, fokozza számos gyulladáscsökkentő anyag termelődését.

A WHO által javasolt fizikai aktivitás mennyiség: naponta 30 perc közepes intenzitású kardio mozgás (futás, kocogás, nordic walking, kerékpározás, úszás) és hetente kétszer fél óra izomerő növelő mozgás. Emellett fontos, hogy óránként pár percet mozogjuk – sétáljunk – és naponta tízezer lépést tegyünk meg.

SZABAD LEVEGŐN TARTÓZKODÁS, SZELLŐZTETÉS

Az emberi szervezet működését nagyban segíti a rendszeres, szabad levegőn való tartózkodás. Lehetőségekhez mérten ez legyen zöld – park, erdő. A szabadban tartózkodás mellett, illetve ha erre nincs lehetőség, a tartózkodásra szolgáló épület, szoba rendszeres, napjában többszöri teljes átszellőztetése elengedhetetlen. A szellőztetés nem csak szervezetünket frissíti fel, de a szoba levegőjében esetlegesen összegyűlt kórokozók távozását is elősegítjük

KIEGYENSÚLYOZOTT TÁPLÁLKOZÁS

A szervezet, az immunrendszer megfelelő működéséhez kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozásra van szükség, melynek alapjai: vegyes táplálkozás – fehérjék, szénhidrátok és zsírok változatos és kiegyensúlyozott fogyasztása, napi legalább 400 g zöldség és gyümölcs fogyasztása, rostdús táplálkozás.

VITAMINOK, ÁSVÁNYI ANYAGOK, NYOMELEMEK

Kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozással a szervezet vitamin és ásványianyag, nyomelem ellátottsága megfelelő tud lenni. Fontos azonban figyelni rá, hogy ilyenkor tavasz elején a szervezet raktárai – tekintettel a téli korlátozott zöldség- és gyümölcs fogyasztási lehetőségekre, az alacsonyabb napos órák számára – alacsonyabb szinten állnak, egyes embereknél akár ki is merülhetnek. A raktárak kimerülését gyorsítják a krónikus betegségek, a mozgáskorlátozottság, a helytelen táplálkozás. Éppen ezért ilyenkor fontos, hogy plusz vitamin, ásványi anyag és nyomelem bevitelről gondoskodni kell, itt elsősorban a D vitamin, a C-vitamin emelendő ki első helyen.

ALKOHOLFOGYASZTÁS ÉS DOHÁNYZÁS KERÜLÉSE

Sokan nem gondolnak rá, de az alkoholfogyasztás és dohányzás jelentősen rontja a szervezet ellenálló képességét, károsítja az immunrendszert. Így fertőzéses, járványos időszakban az alkohol fogyasztásának és a dohányzásnak (passzívnak is) kerülése különösen fontos.

TOVÁBBI SEGÍTSÉGRE VAN SZÜKSÉGE?      

Amennyiben további kérdés merül fel Önben, az alábbi elérhetőségeken állunk az Ön szíves rendelkezésére:

• telefonszám: 06 80 277 455 és 06 80 277 456
• emailcím: koronavirus@bm.gov.hu
• honlap: https://koronavirus.gov.hu/
• facebook oldal és messenger: https://www.facebook.com/koronavirus.gov.hu/

Jelen dokumentumot készítette: a Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága Lezárás dátuma: 2020. 03. 13.

Forrás: www.nnk.gov.hu

A már kihirdetett veszélyhelyzet keretében a kormány rendkívüli intézkedéseket rendelt el az immár világjárvánnyá nyilvánított koronavírus-járvány megelőzésére, a magyar emberek egészségének és életének megóvása érdekében.

A kormány kihirdette a 41/2020. (III. 11.) rendeletét az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről.

A most kihirdetett intézkedések:

1) A határellenőrzés ideiglenes visszaállítása a magyar-szlovén, valamint magyar-osztrák határon.

2) Beutazási tilalom a nem magyar állampolgároknak Olaszországból, Kínából, Dél-Koreából és Iránból. Magyarország területére nem léphetnek be a járvány gócpontjának számító országokból (Olaszország, Kína, Dél-Korea és Irán területéről) érkező nem magyar állampolgárok. Magyarország területére nem léphet be ugyanezen országok területéről nemzetközi személyszállítást végző vasúi jármű, autóbusz, valamint – a leszállás nélküli áthaladás esetét kivéve – polgári légijármű.

3) Hatósági házi karantén A hatóság nemcsak kórházi karanténra, hanem hatósági házi karanténra is kijelölhet potenciális fertőzötteket. Azok a magyar állampolgárok is hatósági házi karanténba kerülnek, akik Olaszországból, Kínából, Dél-Koreából és Iránból érkeznek az ország területére, akkor is, ha tünetmentesek. Ők a Magyarországra való belépés során, egészségügyi vizsgálaton esnek át, amely eltűrésére kötelesek. Akiknél az egészségügyi vizsgálat az új koronavírus-fertőzés gyanúját állapítja meg, a kijelölt karanténban (pl. kórházi karantén) kerülnek elhelyezésre. Akiknél az egészségügyi vizsgálat során a fertőzés gyanúja nem merül fel, ők is kötelesek 14 napra lakóhelyükön vagy tartózkodási helyükön hatósági házi karanténnak alávetni magukat. E személyeket a járványügyi hatóság nyilvántartásba veszi, a hatósági házi karanténra vonatkozó szabályok betartását pedig a rendőrség ellenőrzi. A hatósági házi karanténban tartózkodók ellátásáról való gondoskodás a települési önkormányzat polgármesterének feladata. Azok a magyar állampolgárok, akiknél az alapos orvosi vizsgálat során az új koronavírus-fertőzés gyanúja nem merül fel, de nem rendelkeznek Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, a hatóság előírásainak megfelelően elhagyják Magyarország területét vagy a kijelölt karanténban kerülnek elhelyezésre.

4) A magyar állampolgárok Magyarország területén hatályos, lejáró hivatalos okmányai a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig érvényesek.

5) Tilos a felsőoktatási intézmények hallgatók általi látogatása.

6) Az összehangolt védekezés érdekében rendkívüli szünetet a köznevelési intézményekben (iskolákban, óvodákban) az intézményvezető, a jegyző, valamint az Oktatási Hivatal nem rendelhet el saját hatáskörében.

7) Tilos megtartani azt a rendezvényt, amelynek létszáma zárthelyen 100 főnél több, nem zárt helyen pedig 500 főnél több. E korlátozás érvényesítése a rendező, valamint a helyiség üzemeltetőjének a felelőssége,

8) A középiskolásoknak meghirdetett Külföldi Nyelvtanulási Programot felfüggesztjük.

9) A külföldi iskolai kirándulás tilos. A már lefoglalt külföldre irányuló iskolai kirándulást le kell mondani.

10) Magyarország területéről kiutasítjuk és kitoloncoljuk azt a nem magyar állampolgárt, aki a járványügyi hatóság által elrendelt karantén szabályait megszegi.

11) A magyar emberek védelme érdekében, valamint az egészségügy, a honvédelem, a rendvédelem, a közigazgatás működésének biztosítására nem utazhatnak külföldre (vagy csak az ágazati miniszter külön engedélyével tehetik azt) az egészségügyi dolgozók, a hivatásos, szerződéses állományú katonák, a tényleges katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák, a honvédelmi alkalmazottak, a rendvédelmi hivatásos állomány, a rendvédelmi dolgozók, az adóhatóság alkalmazottjai, és a kormánytisztviselők. A minisztériumok esetében külföldi kiküldetés elrendelésére a miniszter, illetve a miniszterelnök külön engedélyével kerülhet sor.

12) A Magyar Honvédség közreműködik a veszélyhelyzettel összefüggő rendvédelmi intézkedések végrehajtása során, támogatja a rendőrséget és a hivatásos katasztrófavédelmi szervet szakfeladatainak ellátása során. Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Védelem-egészségügyi Intézetei a NATO Egészségügyi Kiválósági Központtal együttműködésben az intézkedési javaslatait folyamatosan megküldi a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs vezetőjének.

Forrás: koronavirus.gov.hu

Általános információk

2020. március 16. napjától az oktató-nevelő munka tantermen kívüli, digitális munkarendben kerül megszervezésre. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem rendkívüli szünet, hanem az oktatás módjának megváltoztatása, amely továbbra is biztosítja a tanulók számára a tanulás Alaptörvényben rögzített lehetőségét. A megváltozott körülményekhez az iskoláknak és a pedagógusoknak is alkalmazkodniuk kell.

LETÖLTHETŐ MAGYAR KÖZLÖNY 

A koronavírus járvány terjedése miatt a Kormány “A koronavírus miatti új munkarend bevezetéséről a köznevelési és szakképzési intézményekben” című 1102/2020 számú határozatában az iskolákban a tantermen kívüli, digitális munkarend bevezetéséről döntött.

A döntés az óvoda, a pedagógiai szakszolgálati intézmény és a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény kivételével érinti valamennyi köznevelési intézményt.
 
Általános információk
2020. március 16. napjától az oktató-nevelő munka tantermen kívüli, digitális munkarendben kerül megszervezésre. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem rendkívüli szünet, hanem az oktatás módjának megváltoztatása, amely továbbra is biztosítja a tanulók számára a tanulás Alaptörvényben rögzített lehetőségét. A megváltozott körülményekhez az iskoláknak és a pedagógusoknak is alkalmazkodniuk kell.
 
Az új munkarendben a tanulók részére tilos az intézmények oktatási célú látogatása. A tananyag kijelölése, a tanulási folyamat ellenőrzése és támogatása a pedagógusok és a tanulók online vagy más, személyes találkozást nem igénylő kapcsolatában történik, oly módon, hogy a tananyag tantermen kívüli, digitális munkarend keretében történő átadása alkalmas legyen a tanuló tanulmányi követelményeinek teljesítésére.

A tantermen kívüli, digitális munkarend időtartama alatt a tanulók lehetőleg kerüljék a nagyobb csoportos találkozásokat, közös programokat. Felügyeletüket a szülők, családok, szomszédok bevonásával, kis csoportokban célszerű megszervezni. A gyermekek felügyeletét nem javasolt a nagyszülőkre bízni, hiszen ők a legveszélyeztetettebbek, védjük meg őket!
 
A Kormányhatározat értelmében 2020. március 16. napjától a szülők igényei alapján, indokolt esetben a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó iskolák esetében a területileg illetékes tankerületi központ, szakképző intézmény esetében a területileg illetékes szakképzési centrum munkanapokon megszervezi a gyermekek, tanulók napközbeni kiscsoportos felügyeletét. A megszervezés azt jelenti, hogy egyeztetés alapján ebben természetesen nem állami fenntartású intézmények is részt vehetnek.
 
Mivel a munkavégzés folyamatos, a pedagógusoknak a tantermen kívüli, digitális munkarend idején is jár a munkabér.
 
Annak érdekében, hogy a pedagógusok és a tanulók a lehető legkönnyebben tudjanak áttérni az új munkarendre, az oktatásért felelős miniszter módszertani ajánlást tesz közzé.
 
A köznevelési intézmények épületei nem kerülnek bezárásra. Az intézményvezető és az új munkarend megszervezése érdekében helyben ellátandó feladattal megbízottak továbbra is ott végzik tevékenységüket.

Amennyiben a pedagógusoknak munkavégzésük érdekében – például a helyi digitális infrastruktúra használata céljából – be kell menniük az intézménybe, ez módjukban áll.
 
Az új munkarend idején az intézmény vezetője, illetve a tagintézmény-vezető és helyettesei közül legalább egy fő (ha ez nem megoldható, a helyettesítési rendben kijelölt személy) köteles munkanapokon, munkaidőben az intézményben, tagintézményben tartózkodni és szervezni az új típusú feladatellátást.
 
A gyermekétkeztetés biztosítása az adott településen intézménytípustól függetlenül önkormányzati feladat. A főzésre jelenleg is használt konyhák továbbra is rendelkezésre állnak, a gyermekek étkeztetése azonban nem történhet az oktatási-nevelési épületekben. Ezért azon gyermekek számára, akiknél ez indokolt, a helyben lehetséges legoptimálisabb módon kell biztosítani az étkezés lehetőségét (például kiszállítással).
 
Abban az esetben, ha a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet huzamosabban fennmarad, az érettségi vizsgákkal kapcsolatban további részletes tájékoztatást adunk ki. Jelenleg úgy véljük, az erre történő felkészítés ebben a munkarendben is eredményes lehet és a vizsgák megszervezése is megoldható.

Kizárólag kollégiumokra vonatkozó tudnivalók
A kollégiumokról speciális intézkedést nem hozunk, várhatóan a tanulók döntő többsége hazatér majd, egyes speciális esetekben azonban indokolt lehet a kollégiumok nyitva tartása. Javasoljuk, hogy a nevelőtanárok biztosítsák az esetlegesen a kollégiumban maradó tanulók felügyeletét, de a kollégiumok bevonhatóak a kiscsoportos gyermekfelügyeletbe is, az oktató tevékenységet ellátó pedagógusok esetében pedig a tantermen kívüli, digitális munkarend kapcsán megfogalmazott általános eljárás érvényes.
 
Kizárólag a pedagógiai szakszolgálatokra vonatkozó tudnivalók
A Kormányhatározat nem vonatkozik a pedagógiai szakszolgálatokra. Tekintettel arra, hogy ezekben az intézményekben jellemzően nem kerül sor csoportos foglalkozásokra, a Klebelsberg Központ és a tankerületek szolgáltatási típusonként (pl. logopédiai ellátás, szakértői bizottsági tevékenység, nevelési tanácsadás) módosítják a működés, a munkavégzés körülményeit a vészhelyzet adta körülményekhez igazodva.
 
Kiadó: Emberi Erőforrások Minisztériuma

Forrás: https://koronavirus.gov.hu/cikkek/emmi-uj-munkarend-koznevelesi-es-szakkepzesi-intezmenyekben

A házi karanténról

A koronavírus cseppfertőzéssel és nagyon gyorsan  terjed, ezért a tömeges járvány megelőzéséhez az a legfontosabb, hogy ne fertőzzük meg egymást. Ezért azokat a magyar állampolgárokat, akik potenciálisan fertőzöttek hatósági házi karanténra kötelezhetik. Ez egy rendkívüli járványügyi intézkedés.

A hatóság ilyenkor elrendeli, hogy a potenciálisan fertőzött, de tünetmentes személy 2 hétig az otthonában köteles tartózkodni és vendéget nem fogadhat.  A bejárati ajtóra ilyenkor köteles egy hatósági feliratot („piros lapot”) kiragasztani, amely arra figyelmeztet, hogy a lakásban olyan ember tartózkodik, aki járványügyi megfigyelés alatt van. Ha megszegi a karantén szabályait, akkor bűncselekményt követ el.

Ilyen hatósági házi karanténra kötelezik már azokat a magyar állampolgárokat is, akik pl. Olaszországból érkeznek most az ország területére, még akkor is, ha tünetmentesek. Ők a magyar határ átlépésekor  egészségügyi vizsgálaton esnek át, amely eltűrésére kötelesek. 

Akiknél az egészségügyi vizsgálat az új koronavírus-fertőzés gyanúját állapítja meg, azt a mentő kórházba szállítja, de akiknél az a fertőzés gyanúja nem merül fel, ők is kötelesek 14 napra lakóhelyükön vagy tartózkodási helyükön hatósági házi karanténnak alávetni magukat.

Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy pl. az Olaszországból hazatérő magyar állampolgárnak a határátkelőhelyeken a rendőrség átad egy hatósági kötelezést, ami alapján neki hatósági házi karanténban kell maradnia 14 napra és a bejárati ajtóra köteles kiragasztani a számára átadott „piros lapot” ( hatósági figyelmeztető feliratot). A hatósági házi karanténra vonatkozó szabályok betartását a rendőrség ellenőrzi.

A hatósági házi karanténra kötelezett személy a járványügyi megfigyelés időtartama alatt otthonában köteles tartózkodni, azt nem hagyhatja el. Otthonában vendéget nem fogadhat Köteles saját használati tárgyait, háztartási eszközöket (tányér, pohár, evőeszköz stb.), textíliát (ruhanemű, törülköző, ágynemű, konyharuha stb.) használni, azokat otthonában tisztítani és tárolni. Légúti tünetek (pl. láz, köhögés, légszomj) megjelenése esetén köteles azonnal a háziorvost vagy ügyeletes orvost telefonon értesíteni és a tőle kapott utasításoknak megfelelően eljárni.

Müller Cecília, országos tisztifőorvos arról is beszélt, hogy a hatósági házi karanténra kijelölt személynek a háztartási szemetet pedig dupla zsákba helyezve kell a szemétkukába tenni. Postát, áruszállítót fogadhat, az ajtóban átveheti a küldeményt, mert ezek az esetek nem számítanak szoros kontaktusnak. Ugyanígy átveheti az ajtóban egy hozzátartozójától az ételt is, amit hoztak neki. Az, aki ilyen karanténban van, és az ellátását nem tudja megoldani, az önkormányzattól kérhet segítséget.

Arra kérünk mindenkit, hogy mutasson jogkövető magatartást családja és környezete érdekében!  Vigyázzanak magukra, vigyázzunk egymásra!

Forrás: koronavirus.gov.hu

A bejárati ajtóra kötelezően kiragasztott „ piros lap”:

VÁRANDÓSOK, KISMAMÁK ÉS CSECSEMŐK EGÉSZSÉGÉNE VÉDELME

Eddigi eredmények szerint a várandósok, kismamák és csecsemők nem tekintendőek magasabb kockázatú betegcsoportnak a hasonló egészségügyi állapotú, nem várandós populációhoz képest COVID-19 koronavírus okozta megbetegedés tekintetében.

LETÖLTHETŐ TELJES  EMMI TÁJÉKOZTATÓ ÓVINTÉZKEDÉSEK VÁRANDÓSOK, KISMAMÁK RÉSZÉRE

Általánosságban azonban elmondható, hogy a várandósság megváltoztatja a szervezet védekezőképességét, az immunrendszer működését, mely változások fogékonyabbá tehetik a várandósokat vírusfertőzések tekintetében.

A várandósok továbbá magasabb kockázattal rendelkeznek súlyosabb megbetegedés kialakulására vírusfertőzéskor, mint nem várandós társaik.

A várandósok, kismamák részére az általános óvintézkedések betartása javasolt.

BETARTANDÓ ÓVINTÉZKEDÉSEK

Az új koronavírus járvány terjedésének megelőzése érdekében az alábbi óvintézkedések betartása szükséges:

• Mosson kezet rendszeresen és alaposan, legalább 20 másodpercig szappannal és folyóvízzel, vagy tisztítsa meg kezét alkoholos kézfertőtlenítővel!
  • hazaérkezés után
  • ételkészítés előtt és közben
  • étkezés előtt
  • WC használatot követően
  • tüsszentés, köhögés, orrfújás után
  • beteggel érintkezés előtt és után
  • állatokkal vagy állatok ürülékével való érintkezés után
• Szemhez, szájhoz, archoz ne nyúljon, illetve csak kézmosást követően!·        
• Szellőztessen rendszeresen!
• Otthonában tisztítsa a gyakran megérintett felületeket rutinszerűen (például: asztalok, ajtókilincsek, villanykapcsolók, fogantyúk, íróasztalok, WC-k, csapok, mosogatók és mobiltelefonok)!
• A gyermekek által használt játékok, eszközök napi fertőtlenítő tisztítása javasolt.
• Kerülje a nagy tömeget, zárt légterű helyiségeket!
• Kerülje az érintkezést betegekkel, aki köhög, tüsszög, lázas – legyen bármilyen okból a betegsége (influenza, bakteriális fertőzés, egyéb)!
• Köhögéskor, tüsszentéskor használjon papírzsebkendőt, amit használat után azonnal dobjon el! Amennyiben erre nincs lehetősége, ne a kezébe köhögjön illetve tüsszentsen, hanem a behajlított kar könyökhajlatába!
• Amennyiben Ön beteg, tartson távolságot másoktól!
  • tartózkodjon a másokkal történő szoros fizikai érintkezéstől
  • lehetőleg használjon külön WC-t és mosdót
  • használjon külön étkészletet
  • használjon külön törülközőt
• Csak akkor használjon maszkot, ha légzőszervi tünetei vannak (köhögés, tüsszentés), ezzel védje a környezetében lévőket!
• Szoptatási gyakorlaton ne változtasson, a lehetőség szerinti leghosszabb ideig szoptasson!

TOVÁBBI SEGÍTSÉGRE VAN SZÜKSÉGE?

Amennyiben további kérdés merül fel Önben, az alábbi elérhetőségeken állunk az Ön szíves rendelkezésére:

• telefonszám: 06 80 277 455 és 06 80 277 456
• emailcím: koronavirus@bm.gov.hu
• honlap: https://koronavirus.gov.hu/
• facebook oldal és messenger: https://www.facebook.com/koronavirus.gov.hu/

Forrás: https://www.nnk.gov.hu/index.php/lakossagi-tajekoztatok/koronavirus/555-ovintezkedesek-varandosok-kismamak-reszere-sajat-egeszseguk-es-a-csecsemo-egeszsege-erdekeben-a-covid-19-virus-fertozessel-kapcsolatban

KERESŐKÉPTELENSÉG

Aki COVID-19 vírussal kapcsolatban vagy otthonában, vagy egészségügyi intézményben járványügyi megfigyelés alá kerül, keresőképtelen állományba vehető.

LETÖLTHETŐ TELJES EMMI TÁJÉKOZTATÓ – TÁPPÉNZ

Jogszabályi háttér: egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 44.§ g) pontja szerint keresőképtelen, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat- egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

KI VESZ KERESŐKÉPTELEN ÁLLOMÁNYBA?

COVID-19 vírussal összefüggésben keresőképtelen állományba vételre ugyanazon orvos jogosult, mint bármilyen más okból.
A hatósági határozatról a hatóság hivatalból értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost.
A közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés esetén a keresőképtelenséget az orvos „7”-es kóddal igazolja.
Jogszabályi háttér: 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése kimondja, hogy, ha a keresőképtelenség közegészségügyi okból történt hatósági elkülönítés, illetőleg közegészségügyi okból történt foglalkozástól eltiltás vagy járványügyi zárlat miatt áll fenn, az intézkedéseket elrendelő tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost, aki a biztosítottat nyilvántartásba veszi, és keresőképtelenségét igazolja.

KI VESZ KERESŐKÉPTELEN ÁLLOMÁNYBA?

COVID-19 vírussal összefüggésben keresőképtelen állományba vételre ugyanazon orvos jogosult, mint bármilyen más okból.

A közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés esetén a keresőképtelenséget az orvos „7”-es kóddal igazolja

Jogszabályi háttér: 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése kimondja, hogy, ha a keresőképtelenség közegészségügyi okból történt hatósági elkülönítés, illetőleg közegészségügyi okból történt foglalkozástól eltiltás vagy járványügyi zárlat miatt áll fenn, az intézkedéseket elrendelő tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost, aki a biztosítottat nyilvántartásba veszi, és keresőképtelenségét igazolja.

MEKKORA A TÁPPÉNZ MÉRTÉKE?

A táppénz mértéke az általános szabályok szerint alakul a „karantén” esetén is; vagyis a táppénz:

• 50%-os mértékű a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt,
• 60%-os mértékű, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal,
• 50%-os mértékű, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt nem rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal.

Megjegyzendő még, hogy „7”-es kódos keresőképtelenség esetén betegszabadság nem jár, hanem a keresőképtelenség első napjától táppénz megállapítására és folyósítására kerülhet sor. Továbbá „7”-es kódos keresőképtelenség esetén a foglalkoztatót táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli.

„7”-es kóddal a keresőképtelenség igazolására természetesen csak abban az esetben kerülhet sor, ha a „karantén” a hatályos jogszabályok alapján elrendelésre került.

COVID-19 MINT FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉS

Amennyiben a koronavírusos megbetegedés foglalkozási megbetegedésnek minősül, akkor 100%-os táppénz jár (baleseti táppénz). Akkor kerülhet sor baleseti táppénz – 100%-os mértékű megállapítására, ha a biztosított olyan módon fertőződött meg a koronavírussal, hogy az foglalkozási megbetegedésnek minősül; vagyis az a beteg munkavégzése, foglalkozása gyakorlása során alakult ki. Életszerűen ez a koronavírussal fertőzött személyekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók – orvosok, ápolók, mentősök, stb. – esetében képzelhető el.

A foglalkozási megbetegedést a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet szerint az arra hatáskörrel rendelkező szerv kivizsgálja és megállapítja. Ha erre sor került, és az egészségbiztosítási szerv az Ebtv 52. §-a alapján – is döntést hozott a foglalkozási megbetegedés társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetként való elismeréséről, akkor nincs relevanciája annak, hogy az őt kezelő orvos milyen kezelést rendel el, vagy, hogy a beteg kórházban vagy az otthonában gyógyul-e. Ezekben az esetekben a keresőképtelenséget az orvos – a foglalkozási megbetegedés elismerése után – „2”-es kóddal igazolja.

TERÜLETI KARANTÉN

Amennyiben az országos tisztifőorvos hatósági határozattal járványügyi zárlatot rendel el, nem csupán konkrét személyekre, hanem akár nagyobb településrészekre (vagy teljes településekre, kerületekre is) kiterjedhet, úgy:

Az Ebtv. 44. § g) alpontja szerint keresőképtelen, aki közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítettek, továbbá aki járványügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, más munkahelyen, munkakörben átmenetileg sem foglalkoztatható. A zárlatról az országos tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételi joggal rendelkező orvost, aki ennek figyelembevételével dönt a „7”-es kódos orvosi igazolás kiállításáról. Az Ebtv. vhr. szerint pedig a zárlatot határozattal kell bizonyítani. Ennek alapján a fentebb is írt, Ebtv.-ben foglalt általános szabályok szerint jár a táppénz a járványügyi zárlattal érintett személyekre, ha a biztosítási feltételek fennállnak.

TOVÁBBI SEGÍTSÉGRE VAN SZÜKSÉGE?

Amennyiben további kérdés merül fel Önben, az alábbi elérhetőségeken állunk az Ön szíves rendelkezésére:

• telefonszám: 06 80 277 455 és 06 80 277 456
• emailcím: koronavirus@bm.gov.hu
• honlap: https://koronavirus.gov.hu/
• facebook oldal és messenger: https://www.facebook.com/koronavirus.gov.hu/

Jelen dokumentumot készítette: a Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága Lezárás dátuma: 2020. 03. 11.
Forrás: https://www.nnk.gov.hu/index.php/lakossagi-tajekoztatok/koronavirus/553-tappenz-informacios-osszefoglalo-a-covid-19-virus-fertozessel-kapcsolatban

PAPÍR ALAPÚ DOKUMENTÁCIÓVAL – orvosi vénnyel vagy eRecepthez kapcsolódó „felírási igazolással” 

és

PAPÍR ALAPÚ DOKUMENTÁCIÓ NÉLKÜL  

LETÖLTHETŐ TELJES EMMI TÁJÉKOZTATÓ GYÓGYSZERKIVÁLTÁSI LEHETŐSÉGEKRŐL

Amennyiben az orvos

• papír alapú vényt ír vagy
• elektronikus vényt (eRecept) ír (a beteg adatai bekerülnek a „felhőbe” – hivatalos nevén az EESZT-be (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe)
  és
• a beteg kérésére, illetve 14 éves kor alatti beteg esetén kötelezően kinyomtatja a felírási igazolást és átadja azt a betegnek, szülőnek

Munkáltatói lehetőségek

Sem a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.), sem a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben nincs külön speciális szabályozás járványveszély esetére azaz, ha közegészségügyi okból prevenciós jelleggel indokolt a munkavállaló munkahelyi távolléte.

Általános jelleggel azonban megállapítható, hogy a járványveszély különböző szintű kategóriáiban az ún. állásidő szolgálhat általános jogalapul a foglalkoztatás „szüneteléséhez”. Az állásidőn kívüli egyéb intézkedési lehetőségek korlátozottak.

LETÖLTHETEŐ TELJES EMMI TÁJÉKOZTATÓ_MUNKÁLTATÓI LEHETŐSÉGEK

MUNKÁLTATÓ

Az Mt. alapján a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni (Mt. 42. § (2) bekezdés és 50. § (1) bekezdés a) pont), továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani (Mt. 51. § (1) bekezdés).

A munkáltató köteles az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani. A munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát (Mt. 51. § (4) bekezdés).

MUNKAVÁLLALÓ

Abban az esetben, ha a munkavállaló az orvosi vizsgálat alapján nem keresőképtelen, köteles a munkaszerződés szerint a munkavégzési kötelezettségét teljesíteni és munkavégzés céljából rendelkezésre állni. Ha tehát a munkavállaló a teljesítésre kész és képes, és orvosi igazolás nem támasztja alá, hogy keresőképtelenségét fertőző betegség vagy annak gyanúja okozza (Ebtv. 44.§ ), a foglalkoztatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása szerződésszegésnek minősül, s ezért jogellenes.

ÁLLÁSIDŐ

Ha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségét a beosztás szerinti munkaidőben nem teljesíti, az állásidő szabályai alkalmazandóak. Az Mt. 146. § (1) bekezdése (a Kit. 135. §-a megegyezik az Mt. 146. § rendelkezéseivel.) szerint a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg.

Ha a munkavállaló a teljesítésre kész és képes, keresőképes és nincs fertőző betegség gyanúja, de a munkáltató prevenció céljából a vállalkozás zavartalan működőképességének biztosítása és a tulajdon védelme érdekében a döntése alapján nem foglalkoztatja a munkavállalót a beosztás szerinti munkaidőben, illetve a munkavállalót „eltiltja” a munkavégzéstől, a távollét tartama állásidőnek minősül, ha a munkavállaló személyével összefüggésbe hozott járványveszély a munkáltató eszközeivel elhárítható és arra objektíve lehetősége van megelőző védelmi intézkedések bevezetésével.

Az Mt. 146. § (2) bekezdése alapján, ha a munkáltató hozzájárulása alapján a munkavállaló mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás.

OTTHONI MUNKAVÉGZÉS

Amennyiben a munkáltató tevékenysége és a munkavállaló által betöltött munkakör jellege megengedi a munkáltató ideiglenesen átadhatja a munkavégzési hely megválasztásának jogát a munkavállaló számára (otthoni munkavégzés), ha arra az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközök rendelkezésre állnak.

TOVÁBBI SEGÍTSÉGRE VAN SZÜKSÉGE?                                                                     

Amennyiben további kérdés merül fel Önben, az alábbi elérhetőségeken állunk az Ön szíves rendelkezésére:

• telefonszám: 06 80 277 455 és 06 80 277 456
• emailcím: koronavirus@bm.gov.hu
• honlap: https://koronavirus.gov.hu/
• facebook oldal és messenger: https://www.facebook.com/koronavirus.gov.hu/

Jelen dokumentumot készítette: a Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága Lezárás dátuma: 2020. 03. 11.