2001-ban a képviselő-testület Újkígyós Díszpolgára címet adományozott Králik Jánosné született Füzesi Etelkának a kiemelkedő művészi munkájával szerzett országos hírnevének, valamint az Újkígyós történetét kutató és publikáló írói munkájának, a településen végzett több évtizedes pedagógiai és közéleti tevékenységének elismeréseként.
Králik Jánosné 1939. június 30-án, Kiskundorozsmán született. Általános iskolai tanulmányait Újkígyóson végezte, de középiskolai tanulmányokat nem folytathatott közvetlenül a 8. osztály elvégzése után; származása miatt — az akkori törvények szerint — csak három év múltával tanulhatott tovább magánúton. Érettségi után, 1961—65 között Szegeden szerzett tanári oklevelet történelem-rajz szakon. Művészeti mestere Fischer Ernő volt.
Králik Jánossal 1967. március 21-én kötött házasságot, amelyből egy gyermek: Gábor született, aki egy kislány unokával ajándékozta meg szüleit.
Gyermekkora óta a festészet és a történelem érdekelte, ezért a későbbiekben — amikor arra már lehetősége volt — minden alkalmat megragadott a tanulásra és a szakmai önművelődésre. 1963-ban a lengyelországi Wroclav művésztelepen volt, majd különböző helyszíneken rendezett, hazai szervezésű művészeti, szakmai továbbképzésen vett részt.
1977-ben elvégezte a Magyar Képzőművészeti Főiskola kétéves, emelt szintű rajztanár továbbképző tanfolyamát. Mestere Balogh Jenő volt. 1979-ben rajz-fotó-filmtechnika információhordozó-készítő tanfolyamon mélyítette tudását.
1980-ban a népművészeti-díszítőművészeti hímző szakon szerzett oklevelet, majd 1980-tól 1984-ig az ELTE Természettudományi Karán, pedagógia-iskolavezetés szakon Budapesten szerzett képesítést.
A nyolc általános osztály elvégzése után az állami gazdaságban dolgozott, mivel nem tanulhatott tovább, majd 1961-től nyugdíjazásáig, 1991-ig Újkígyóson, az általános iskolában dolgozott: rajzot, történelmet, magyart és éneket tanított.
1979-től az általános iskola igazgatója volt.
1991-ben — nyugdíjazása után — újra a festészetnek és a helytörténeti kutatásnak szentelhette idejét. Érdemei közé tartozik, hogy részt vett az 1965-ben kiadott „Újkígyós község 150. évfordulójára” című könyv szerkesztésében, községtörténeti kutatásában, 1996-ban pedig a közreműködésével megjelenhetett az „Újkígyós történeti áttekintése” című könyv.
1993-tól szinte folyamatosan különböző kiállításon szerepelnek képei. Alkotásait Újkígyós, Szabadkígyós, Gyula, Békéscsaba, Szentes, Orosháza, Békés, Kondoros, Mezőhegyes, Budapest és Székesfehérvár polgárai is megtekinthették.
2000-ben megjelent a Millenniumi Arcképsorozat első kiadása a magyar királyokról, melynek első kiállítása Újkígyóson volt.
1994-től az „Újkígyósért” Közalapítvány Kuratóriumának elnökeként patronálta a felsőfokú intézményekben továbbtanuló tehetséges gyermekeket.
Králik Jánosné személyiségét, munkásságát talán legjobban Blék gondolataival lehetne jellemezni:
„Egy homokszemben lásd meg a világot,
egy vadvirágban a fénylő eget,
egy órában az örökkévalóságot,
s tartsd tenyeredben a végtelent.”
Tusikára mindez elmondható: festészetében meglátja és megláttatja a világot, a vadvirágban a fénylő eget, kutatja a múltat, hogy az örökkévalóságként megmaradjon a jövőnek, a végtelennek.
készítette.