Olyan cigány anyanyelvű családban, közösségben születtem Békés megyében, Újkígyóson 1949-ben, amely ragaszkodott hagyományaihoz, nyelvi kultúrájához, annak ápolásához, megőrzéséhez.
1970—88 között a Lapkiadó Vállalatnál munkatárs, szerkesztő, majd felelős szerkesztő voltam. 1994—1998 között a Fővárosi Roma Önkormányzat elnökeként próbáltam javítani a romák szociális, kulturális és gazdasági helyzetén. Jelenleg a Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja, valamint a Magyar Írószövetség és a TIT elnökségének tagja vagyok. Eddig több verses-, novellás- és mesekötetem, valamint műfordításom jelent meg.
A perifériára kényszerült életünk és létformánk volt a meghatározó abban, hogy indulatok szabadultak föl bennem. Tollat fogtam — kételyektől és szorongástól izzítva, de tudatos törekvéssel —, hogy számos megválaszolatlan kérdésre feleletet kapjak. A mi világunk színeiben és hangulatában is változó, s írásaimban ennél az oknál fogva is megcsendül népem megrázkódtatásokkal teli élete, léthangulata. Úgy érzem, hogy amit századokon át hűen ápoltunk s féltett kincsként őriztünk, arra most sötét homály borul, és kezd örök feledésbe merülni.
Megszűnőben lévő világunkat nem lehet nem látni és nem figyelemmel kísérni. Ötszáz évre visszamenőleg — amennyire tudom — minden anyai-apai ősöm cigányember volt.
Íróként célom: nyíltan, mindig az igazat írni, s engedni másokat is bepillantani népem történetébe, szenvedéseibe, örömeibe, érzelemvilágába, a mi rejtelmes világunk kincses birodalmába. A Közös Út — Kethano Drom főszerkesztőjeként erkölcsi kötelességemnek tartom, hogy a cigányság mellett a többségi társadalomhoz is szóljunk, vállalva a híd szerepét és a roma integráció elősegítését.
Főbb művei: Megváltásért (som) (versek, 1989), Cigány—magyar képes olvasókönyv (1990), Cigány—magyar, magyar—cigány szótár (1991), Ősi cigány mesterségek és foglalkozások (1991), Tiétek a szívem (1991), A cigányok története (1992), Apám meséi I. (1992), Cigányságom vállalom (1992), A cigányok hiedelemvilága (1992), Találkozás — Maladyipe (1993), Aranyhídon (versek)