Újkígyós Város Önkormányzata

a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján

pályázatot hirdet

Egészségház munkahelyen

Területi védőnő

munkakör betöltésére.

A közalkalmazotti jogviszony időtartama:

határozott idejű várhatóan 2022. szeptember 9 –ig tartó közalkalmazotti jogviszony

Foglalkoztatás jellege:

Teljes munkaidő

A munkavégzés helye:

Békés megye, 5661 Újkígyós, Arany J. utca 40.

A munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok:

A munkakörbe tartozó, illetve a megbízással járó lényeges feladatok: 49/2004. (V. 21.) ESZCSM rendelet szerinti feladatellátás.

Illetmény és juttatások:

Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók.

Pályázati feltételek:

•         Főiskola, egészségügyi főiskola védőnői szakán szerzett oklevél

•         B kategóriás jogosítvány

•         büntetlen előélet

•         magyar állampolgárság

A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:

•         szakterületen szerzett tapasztalat – 1 év alatti szakmai tapasztalat

•         Felhasználói szintű MS Office (irodai alkalmazások)

A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:

•         Szakmai önéletrajz

•         Iskolai végzettséget igazoló dokumentumok másolata

•         Erkölcsi bizonyítvány (ennek hiányában nyilatkozat büntetlenségről)

A munkakör betölthetőségének időpontja:

A munkakör a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető.

A pályázat benyújtásának határideje: 2019. szeptember 26.

A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Máténé Kiss Mária nyújt, a +36 30 356 7812 -os telefonszámon.

A pályázatok benyújtásának módja:

•         Elektronikus úton Máténé Kiss Mária részére az aljegyzo@ujkigyos.hu e-mail címen keresztül

•         Személyesen: Máténé Kiss Mária, Békés megye, 5661 Újkígyós, Kossuth utca 41.

A pályázat elbírálásának határideje: 2019. szeptember 30.

A pályázati kiírás további közzétételének helye, ideje:

•         kozigallas.hu – 2019. szeptember 9.

•         www.ujkigyos.hu – 2019. szeptember 9.

POLGÁRMESTERI FOGADÓÓRA

Ezúton értesítjük a tisztelt lakosságot, hogy szeptember

hónapban a polgármesteri fogadóóra időpontja:

2019. szeptember 16. (hétfő)

8-9 óra

Helyszín:

Piactér

Minden kedves érdeklődőt várunk!

Újkígyós Város Önkormányzata

Szrenka Pálné, Harangozó Imre és Dér István Békés Megyéért, Völgyi Sándor, Kétsoprony polgármestere pedig Polgárokért kitüntetést vehetett át a megyei közgyűlés ünnepi ülésén, amit 2019. szeptember 4-én szerdán tartottak Békéscsabán a Jókai Színház Vigadójában. A díjakat Zalai Mihály, a Békés megyei közgyűlés elnöke és Kósa Lajos országgyűlési képviselő, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke adta át a kitüntetetteknek.

Az ünnepségen elhangzott laudáció szerint a közművelődés terén végzett kiemelkedő munkája elismeréseként kitüntetett Harangozó Imre végzettségét tekintve mezőgazdasági gépszerelő, okleveles általános iskolai tanító, hitoktató, mesterfokú diplomája szerint hit és etikatanár, valamint kollégiumi nevelőtanár. Évtizedeken át folytatott kutatói és publikációs tevékenysége jussán a legtöbben néprajzkutatóként ismerik.

1991-ben alapította meg barátaival az „Ipolyi Arnold Népfőiskola” Kulturális Egyesületet, amelynek megalakulása óta elnöke. Tagja a Magyar Néprajzi Társaságnak, alapító tagja a budapesti székhelyű Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesületnek is. 2002 óta dolgozik az Újkígyósért Közalapítvány kuratóriumának elnökeként. A békéscsabai Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium római katolikus hittantanára.

Az elmúlt közel négy évtizedben bejárta szinte az egész magyar nyelvterületet. Sok gyűjtőúton vett részt Erdélyben, Moldvában, a Bánátban, a Zoboralján és a palócok körében, de otthonosan mozog az alföldi pásztorok világában is. Kutató, feltáró és gyűjtőmunkájának java részét teszi ki az itt élő nemzetrészek, töredékek megismerése, megismertetése. Nagy kitartással gyűjti azokat a tárgyi és szellemi kincseinket, amelyek máskülönben az enyészet sorsára jutnának. Több mint két tucatnyi kötet szerzője, szerkesztője. Sok tudományos és ismeretterjesztő publikáció megírója, kiállítás megrendezője, televíziós, rádiós produkciók néprajzi szakértője és gyakori megszólalója. Előadásain nagy felkészültséggel, ugyanakkor szenvedélyesen beszél nemzeti kincseinkről, legyen az építészet, hitvilág képzőművészet, népi vallásosság, népviselet, népzene, vagy maga a nyelv.

Munkáját több díjjal is elismerték: 2003-ban a Magyar Néprajzi Társaság néprajzosi, gyűjtői tevékenységét méltatva Sebestyén Gyula-emlékérmet adományozott neki. 2006-ban Újkígyós Város Önkormányzat Képviselő-testülete a település kultúrájának, hagyományainak összegyűjtéséért, publikálásáért, valamint közéleti tevékenységért „Újkígyósért” kitüntetésben részesítette. 2013-ban a Téka Alapítvány Kuratóriuma a szamosújvári Téka Művelődési Központ és Szórványkollégium évtizedes, kitartó anyagi és erkölcsi támogatását, az Erdélyi Mezőség szórványmagyarságának kultúráját föltáró következetes szakmai tevékenységét a Téka-díj odaítélésével honorálta. Szintén 2013-ban a nagykanizsai Magyar Műveltség Kincsestára Szabadegyetem közössége, az egyetemes magyar kultúra értékeinek megtartása és átörökítése érdekében kifejtett önzetlen munkásságának elismeréseként közfelkiáltással Magyar Műveltség-díjat adományozott neki.

Harangozó Imre úgy fogalmaz: szerető családja, különösen néhai édesapja, édesanyja és felesége áldozatvállalása, támogató szeretete is nélkülözhetetlen volt mindazhoz, amit eddig elért. Örömmel látja, hogy az általa képviselt szellemiség tovább él gyermekeiben, tanítványaiban, végzős egyetemista leánya művészettörténésznek, fia grafikus művésznek tanul.

A Békés Megyéért kitüntető díjra Újkígyós Város Önkormányzat Képviselő-testülete terjesztette fel Harangozó Imre néprajzkutatót – amelyhez aztán több szervezet és személy is kapcsolódott. Az elismeréshez ezúton is gratulálunk, életére, munkájára továbbra is Isten áldását kérjük.

Fotó: Dajkó-Bakos Viktória – Szebellédi Zoltán

A temető méltó működésére van szükség

Mivel a korábbiakban komoly támadásnak tették ki az Önkormányzatot a temető rendjének, működésének kérdésében, ezért a helyzet tisztázása érdekében részletes tájékoztatást adtam az ügyben, illetve válaszoltam a feltett kérdésekre.

Szeptember 2-án a kérésemre Ilyés Zsolt plébános úr egyeztetést szervezett, amelyen rajta és munkatársán kívül Gonda Ilona, a Szent Gellért Egyházi Kegyeleti Kft. vezetője és munkatársai, Szebellédi Zoltán polgármester, dr. Csatlós László jegyző és Máténé Kiss Mária aljegyző vett részt. A kétórás megbeszélés után a két újkígyósi temetkezési vállalkozás vezetőjével találkozott Ilyés Zsolt plébános úr és Gonda Ilona ügyvezető, amelynek keretében a felek szerződést kötöttek. Ezt követően Bene Andrásné Julika és Balogh József felhívtak, tájékoztattak a szerződés megkötéséről, tartalmáról és megköszönték a közreműködésemet.

Ezzel sikerült közösen a megfelelő mederbe terelnünk a temető működésének ügyeit, meghatározva a különböző szerepköröket. A cél csak az lehet, hogy őseink nyughelyén méltó körülményeket teremtsünk.

Néhány tanulságos megállapítást azonban érdemes összefoglalni az ügy kapcsán:

• A Szent Antal temető tulajdonosa az egyházközség, az ezzel kapcsolatos döntéseket a mindenkori plébános hozza meg, ha szükséges, a feljebbvalói tudtával, hozzájárulásával.
• A temető működésével kapcsolatosan jogszabály szerint is és közösségi okok miatt is felelőssége, feladata van az Önkormányzatnak.
• A temetőben lévő ravatalozó az Önkormányzat tulajdonában van, annak alapvető karbantartását, üzemeltetését a feladatellátási megállapodás alapján az egyházközség végzi.
• A temető üzemeltetését az egyházközség harmadik féllel is elláthatja, amelyre megállapodást kötött a Szent Gellért Egyházi Kegyeleti Kft-vel.
• Az üzemeltetést a megbízott vállalkozó a meghatározott jogszabályi feltételeknek és az egyházközséggel kötött megállapodásnak megfelelően köteles végezni, a jogszabályi kereteket figyelembe véve a feladatellátás felelős vitele érdekében díjakat állapíthat meg.
• A temetőben a temetési szertartások végzése, azokban való közreműködés, valamint síremlékek állítása, karbantartása érdekében egyéb vállalkozók is tevékenykedhetnek a jogszabályok, a temetői szabályzat és az ezzel kapcsolatosan kötött vállalkozói szerződés alapján.
• A temető üzemeltetője és az ott tevékenységet végző vállalkozó kétoldalú szerződést kötnek, amelyet az üzleti érdekeiknek megfelelően tesznek meg, annak érdekében, hogy a temető rendje és a szertartások végzése a kegyeleti szempontokat figyelembe véve méltó módon valósuljon meg.
• Az üzleti megállapodás mindkét fél számára történő megelégedést jelentő eredményét a két félnek kell kialakítania, abba „belerángatni” külső szereplőket (sem az önkormányzatot, sem a lakosságot) akár üzleti, akár egyéb ok miatt nem etikus. Ez egyébként semmilyen más vállalkozás esetében sem gyakorlat.
• A temetőben a sírhelyek, síremlékek gondozása az érintett családok feladata. Ha arról személyesen nem tudnak gondoskodni, bízzanak meg egy ismerőst vagy egy vállalkozót. Végső esetben gondoskodjon arról a temető üzemeltetője, de előre mutató lehet a közösségi összefogás ebben a kérdésben.

Mivel Újkígyós közös ügye a Szent Antal temető méltó működése, ezért az Önkormányzat – mint ahogy eddig is – nagy figyelmet fordít a temetőre, adott esetben az egyházközséggel kötött köztemetői feladatellátási megállapodás keretein túl is szükség szerint szerepet vállal a méltó körülmények kialakításában, fenntartásában.

Szebellédi Zoltán

polgármester

Az alábbi tájékoztatást >>ide<< kattintva pdf formátumban is elolvashatják.

Kérem, hogy szánjon időt arra a Tisztelt Olvasó, hogy az írás alapján több, pontosabb információhoz jusson a tisztán látás jegyében!

A temetővel kapcsolatos bejegyzésedre reagálva szeretném az önkormányzat szerepét megvilágítani, a leírt információkat pontosítani.

Előtte azonban engedtessék meg azt megjegyeznem, hogy talán valóban szerencsésebb olyan személyek részéről a problémafelvetés, akiknek nem fűződik üzleti érdeke azzal kapcsolatosan, hogy ki üzemelteti a temetőt. Mindazonáltal jó ha tudod, hogy mindkét alkalommal, amikor én is jelen voltam a jelenlegi üzemeltetővel történő egyeztetésen, akkor azt kértem, javasoltam a Szent Gellért Egyházi Kegyeleti Kft. vezetőjének, hogy mindenképpen egyeztessenek a helyi érintett vállalkozókkal, illetve akkor járnának el korrekt módon, hogy ha temetési szolgáltatást is szeretnének végezni, akkor lépjenek be harmadikként a szolgáltatók körébe, az emberek pedig majd eldöntik az ár és szolgáltatási szint alapján, hogy melyik vállalkozóval kívánnak együttműködni. Sajnálatos módon egyik javaslatomat sem fogadták el.

Először is, hogy mit tett az önkormányzat temető ügyben, egyáltalán mi a feladata az önkormányzatnak:

• Az önkormányzati törvény (2011. évi CLXXXIX. tv.) felsorolja, hogy a helyi önkormányzatoknak különösen is mik a feladatai. Ezek között van a településüzemeltetés, amelynek része köztemetők kialakítása és fenntartása.
• A temetőkről és köztemetésekről szóló törvény (1999. évi XLIII. tv.) megmagyarázza a köztemető fogalmát, miszerint: „az önkormányzat tulajdonában lévő temető, továbbá az a nem önkormányzati tulajdonban lévő temető vagy temetőrész, amelyben az önkormányzat – a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján – a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti”.
• Mivel Újkígyóson a jelenleg üzemelő temető (és a Temető utcai temető is) az egyház tulajdonában van (még a kommunizmus ideje alatt is így volt), illetve az önkormányzatnak nincs tulajdonában működő temető, ezért az önkormányzat a fent idézett módon, a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján gondoskodik a jogszabályi kötelezettségről.
• Megjegyzem, ennek a kötelezettségnek a teljesítéséről előttem soha nem szereztek érvényt, a megállapodás megkötéséről én gondoskodtam 2008-ban, egyéb módon az egyházközség és az önkormányzat akkor is azért együttműködött. A megállapodás értelmében akkor az önkormányzat 40.000 Ft/hó összeggel járult hozzá a temető fenntartásához, illetve adott kérdésekben egyedi megállapodás szerint igyekeztünk besegíteni. A temető fenntartásáról és üzemeltetéséről az egyházközség gondoskodott.
• Később az egyházközség nem tudott saját erőből megfelelőképpen gondoskodni a temető rendjének fenntartásáról, ezért 2014-ben felajánlottam az egyházközségnek, hogy módosítsuk a szerződést. Az önkormányzat vállalta a temető rendben tartását, amelyet elsősorban közfoglalkoztatottak bevonásával tudott teljesíteni. Ezért hozzájárulást a temető fenntartásához a továbbiakban az egyházközség részére nem fizettünk. Az egyéb egyedi együttműködés lehetőségét a továbbiakban is fenntartottuk a megállapodásban.
• A temetőben több minden megérett a fejlesztésre. Ezért az önkormányzat mindig aktív szerepvállalója volt ezeknek a fejlesztéseknek, mivel felelősséget éreztünk az ügy iránt, függetlenül attól, hogy kinek a tulajdonában van, illetve ki a fenntartója a temetőnek. Így elősegítettük LEADER pályázatból a mosdó kialakítását, belügyminisztériumi forrásból (nem EU-s pályázatból) új ravatalozót építettünk. Az egyházközség megrendelése alapján szeméttárolókat készített az önkormányzat (amit teljes egészében az egyház fizetett ki), mindkét oldalon különböző technológiával bejárót készítettünk (az anyagot az egyház fizette ki). A járdaépítés anyagköltségét is az egyház vállalta, az önkormányzat a munkát végezte el. Szóval az utóbbi években nagyon sok pozitív változás volt a temető ügyében.
• A közfoglalkoztatotti létszám az utóbbi időben jelentősen csökkent, köszönhetően annak, hogy a vállalkozói szektorban többnyire el tudtak helyezkedni. Azzal szembesültünk, hogy nem tudjuk felelősséggel tovább vállalni ezt a feladatot. Ezért tavaly jeleztem plébános úrnak, hogy idéntől gondoskodjon a temető fenntartási kötelezettség teljesítéséről más formában.
• Azt is többször felajánlottam, hogy az önkormányzat vállalja a temető teljes körű fenntartási, üzemeltetési feladatait, amennyiben a bevételeket is az önkormányzat szedi be és használhatja fel, lehetőség szerint a tulajdon átvételével (pl. határozott időre 30 vagy 50 évre, amit majd a későbbiekben újra értékelhetnek az akkori érintettek). Ebben az esetben némi állami támogatás is igénybe vehető, igaz ez messze nem elegendő a temető fenntartásához. 
• Itt kell megjegyeznem, hogy a jogszabályt a tulajdon kérdésében rosszul értelmezted. Nincs lehetőség ebben az esetben kisajátításra, csak megállapodásra. Az utalás erre téves, a pontos jogszabály ez: „Azon a településen, ahol nincs önkormányzati tulajdonú temető, gazdálkodó szervezet vagy közhasznú szervezet a temetőtulajdonban tulajdoni hányadot akkor szerezhet, ha az önkormányzat legalább 51%-os tulajdoni hányadban tulajdonosa lesz a temetőnek. Az önkormányzat tulajdoni hányada a működés során sem csökkenthető 51% alá.” Létesíthető másik temető, amelynek az önkormányzat lenne a tulajdonosa, de ennek vajon Újkígyóson van-e szükségessége, realitása? Értelmetlen óriási mértékű költség lenne egy új temető létesítése. Az ésszerű megoldás, a jó együttműködés az egyházközség és az önkormányzat között, hiszen ez az itt élők érdeke. Ezt szorgalmazom hosszú évek óta.
• Az egyházközség a fenti javaslatomat eddig nem fogadta el, tudomásom szerint a Magyar Katolikus Egyház általános gyakorlata szerint. Ennek vélhetően vannak egyházi hitrendszeri, kegyeleti szempontjai is, de erről sem tisztem, sem megfelelő információm nincs nyilatkozni. Ezt tiszteletben tartva, azt javasoltam, hogy vegyenek fel egy főállású alkalmazottat, amely mindenféle szempontból minimum feltétel a megfelelő szintű temető fenntartáshoz. Itt is azonban az igazságosság jegyében meg kell jegyezni, hogy az ismereteim szerinti temető bevétel messze nem fedezi, fedezné a költségeket (bér, rezsi, gépek és azok üzemeltetése, szemétszállítás, stb.). Vélhetően ezen megfontolások alapján „kapóra jött” plébános úrnak az egyházmegyei cég ajánlkozása.
• A fent említett céggel történt szerződéskötés körüli időszakban vett részt az önkormányzat egy három oldalú egyeztetésen. Meghallgatva a terveket felajánlottam a cégnek az önkormányzat összes kommunikációs eszközét ingyenesen, hogy tájékoztassák a lakosságot (ez nem történt meg, majd csak a második találkozásunk után, de az is egyelőre csak interneten keresztül volt olvasható, mivel újságba azóta még nem volt alkalmunk betenni). Kértem, hogy mindenképpen egyeztessenek az érintett két újkígyósi temetkezési vállalkozással (tudomásom szerint akkor ez nem valósult meg), illetve javasoltam inkább a fent említett teljes szolgáltatói szereplőként történő működésüket (ez sem valósult meg). Javasoltam tavasszal is és júliusban is, hogy helyben történjen egy 8 órás munkaerő foglalkoztatása, hogy a munka jól elvégezhető legyen, hogy legyen, aki a mosdót kinyitja, bezárja, hogy lehessen munkaidő alatt kérdezni, segítséget kérni valakitől (tudomásom szerint ez sem történt meg).
• Ezekről a fejleményekről egyébként a Képviselő-testületet folyamatosan tájékoztattam. Bíztunk abban, hogy egy új működési szisztéma kezdeti nehézségei után „helyre áll a rend”. Ráadásul tetézte a bajt, hogy az egyházközség jelzése alapján csőtörés gyanúja merült fel (irreálisan magas vízszámlát kaptak), aminek megoldásában az önkormányzat segíteni szeretett volna. Feltártuk a lehetséges hibahelyeket, több külsős szakember segítségét is igénybe vettük, akiket nem tudtunk „azonnal leakasztani a szögről”. Sajnálatos módon a lehetséges hiba forrása nem derült ki, sőt kérdésessé vált, hogy egyáltalán van-e számottevő meghibásodás. Ezúton egyben elnézést is kérek a temetőbe látogatóktól, hogy talán indokolatlanul hosszú ideig ezek a munkagödrök nem kerültek betemetésre.
• Összességében azt gondolom, hogy ha valaki indulat- és érdekmentesen értékeli a leírtakat, akkor elismeri, hogy az önkormányzat részéről körültekintően, a település lakóinak érdekében tettük meg a lehetséges lépéseket – mint akik nem tulajdonosai a temetőnek, ezért tulajdonosi jogköröket nem vonhatunk magunkhoz. Megjegyzendő, hogy egy korábbi rossz közösségi szemlélet is nehezíti a temető rendjének ideális fenntartását, hiszen az egymás hegyére-hátára épített síremlékek jelentős mértékben megnehezítik az ott végezhető munkát, illetve a temető „látképét” nagyon rombolják (ebben minden szereplő „hunyó” évtizedek óta). Az is nagyon fontos, hogy minden érintett magánszemélynek is van nem elhanyagolható szerepe a temetői rend fenntartásában, hiszen a saját hozzátartozója síremléke környékének ápoltságáról mindenkinek magának kell(ene) gondoskodnia.

Most pedig a konkrét kérdésekre, felvetésekre szeretnék reagálni:

• „1. A temetkezési törvény szerint azon a településen, ahol egy temető működik, abban a helyi önkormányzatnak 51% tulajdoni része kell, hogy legyen. Polgármester Úr fog az önkormányzat köztemetőt létesíteni, vagy ebben szerez többségi tulajdont? (vásárlás, kisajátítás,..több módja is van a tulajdonszerzésnek).”
• A fentiekben erre már válaszoltam.
• „2. Tudomásom szerint a ravatalozó az önkormányzat tulajdonában van, EU-s pályázatot nyert a település a felújítására, ezt ki adta át a Kft.-nek hasznosításra? Hiszen ennek a használatáért is borsos árat kérnek.”
• Az egyházközséggel kötött megállapodás része, hogy a ravatalozót az üzemeltető használhatja. Ezt a használati jogot az egyházközség – a ravatalozó használatának jogával együtt – a vállalkozónak az üzemeltetői jogokkal és kötelezettségekkel együtt átadta, átadhatta. A költségekkel arányos díj megállapítható a jogszabály szerint is. Ha ennek mértéke kérdéses, azt a tulajdonosi jogokat gyakorló felé kell jelezni, aki a szerződő fél. Én magam is azt gondolom, hogy ebben van kifogásolni való, amit a júliusi egyeztetésen elmondtam.
• „3. Az egyházközség tulajdona felett ki jogosult rendelkezni? Van még egyházközségi testület? Ők döntöttek arról, hogy a település temetőjét átadják a Kft.-nek? Plébános Úr elmondása szerint Ő írta alá a szerződést, de nem tudja mi áll benne, mert nem kapott belőle példányt. Nem olvasta el aláírás előtt? Úgy döntött a helyi temetőről, hogy el sem olvasta mit ír alá?”
• Plébános úr helyett nem tudok nyilatkozni. Az egyházközségi képviselő-testület nem működik, annak működtetését többször javasoltam. Ennek jogköréről viszont az átlag embereknek nincs kellő információja. Egyházjogi kérdésekben nem vagyok illetékes nyilatkozni.
• „4. Úgy tudom a Kft. térítésmentesen irodát kapott az Önkormányzat épületében. Ha Én kérek Önöktől, nekem is ingyen lesz?”
• Önkormányzati épületben a helyi civil szervezeteken kívül nem kap senki ingyenesen irodát.
• A kérdés ugyan nem egyértelmű, de vélhetően a ravatalozó épületével kapcsolatos. Mi a megállapodás szerint az egyházközségtől és másoktól sem kérünk a ravatalozó használatáért pénzt, mint ahogy egyik vállalkozótól sem kértünk korábban sem (tőletek sem). Viszont a költségek viselését sem vállaltuk. Mint fent leírtam, a létesítmények vállalkozói használóitól arányos díjat kérhet az üzemeltető. Ha ennek mértéke kérdéses, azt a tulajdonosi jogokat gyakorló felé kell jelezni, aki a szerződő fél. Én magam is azt gondolom, hogy ebben van kifogásolni való, amit a júliusi egyeztetésen elmondtam.
• 5. Kérdésem még, hogy ha valaki súlyos pénzekért megvált egy sírhelyet, az felett rendelkezhet-e teljes körűen? Megmondhatja-e ki áshatja ki a sírt? Vagy vásárol és felállíttat egy síremléket több százezer Forintért, megmondhatja-e, hogy ki emelheti fel a fedlapot, amikor temetnek bele?
• Ezt is szabályoznia kell ebben az esetben az egyházközség által alkotott temetőszabályzatnak, amellyel (és a törvénnyel) összhangban kell lennie az üzemeltetésre, fenntartásra kötött megállapodásnak. Fent leírtam, hogy ebben a kérdésben szerintem más alapokra kellett volna helyezni a gyakorlatot, amit közöltem a többi érintettel is (teljes körű szolgáltatás).
• „6. Molnár Úrnak benne van a munkaköri leírásában a Facebook posztolás is? Állandóan képben van, és rögtön védi a mundér becsületét. Ilyenkor egyik kézzel a fűnyírót tolja? Nagyon úgy tűnik, hogy mindezeket munkaidőben teszi.”
• Szerintem is másképp kellene kommunikálni, ezt szóvá tettem a júliusi megbeszélésen is.
• „7. Amiről Gyuri bátyám nem írt még a sírhely ára, ami szintén idén többször emelkedett, mostanra 25.000,-Ft lett, ezek már városi árak, ezt a plébánián kell fizetni a stóladíjjal együtt, az is ennyi. Több mint 100%-os emelés, kinek emelkedett ennyivel a fizetése?”
• Ebben a kérdésben nincs elég információm és nem is vagyok kompetens.

​Mindig, mindenben a megoldásokat, az együttműködés lehetőségét keresem, keressük. Végső soron minden esetben minden érintett érdekének kell(ene) teljesülni. Amikor a vállalkozókat érintő problémáról értesültem, a lehető legrövidebb időn belül kértem, hogy minden érintett fél részvételével kerüljön sor egyeztetésre. Annak megszervezése és megvalósulása nem az önkormányzaton múlott.

A fent leírtakkal együtt (vagy annak ellenére) bízom benne, hogy a reális, mindenki számára megnyugtató megoldás rövidesen meg fog születni!

Szebellédi Zoltán
polgármester

A hagyományoknak megfelelően az augusztus 20-i ünnepi megemlékezésen adták át az Újkígyós Díszpolgára és az „Újkígyósért” kitüntető címeket. Újkígyós Díszpolgárává dr. Takács Árpád kormánymegbízottat választották, az „Újkígyósért” kitüntető címet Balogh József egykori válogatott sportolónak valamint az Újkígyósi Fiatalokért Közhasznú Egyesületnek ítélte oda a Képviselő-testület.

Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta, augusztus 20-án a független magyar állam megteremtéséről, Szent István királyunk nemzetteremtő életművéről emlékezünk.

Idén Újkígyós adott otthont a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programsorozat megyei ünnepségének. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) által szervezett kezdeményezés célja, hogy a magyar gazdák búzájából készített liszt egy részét nemzeti összefogással a rászoruló gyermekeknek adományozzák.

Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei elnöke a rendezvényen kiemelte, augusztus 20-a a gazdák számára mindig a fárasztó aratás utáni új kenyér ünnepét, a családi együttlétet és az őszi betakarítás tervezését jelentette.

ÚJKÍGYÓS DÍSZPOLGÁRA cím adományozható annak a magyar vagy külföldi állampolgárnak, aki valamely kiemelkedő munkájával vagy egész életművével mind a településen, mind pedig országosan vagy nemzetközi viszonylatban olyan általános elismerést szerzett, amely hozzájárult Újkígyós jó hírnevének öregbítéséhez, továbbá példamutató emberi magatartása miatt egyébként köztiszteletben áll.

Az évente egy személynek adományozható címmel külön erre a célra készített díszoklevél és egy arany pecsétgyűrű jár.

Újkígyós Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 78/2019. (VI. 24.) számú képviselő-testületi határozatával 2019. évben a Díszpolgári címet dr. Takács Árpádnak adományozza a lakosság közbiztonságáért, valamint a közéletben folytatott eredményes, kitartó munkájának elismeréséül.

Azoknak a személyeknek, csoportoknak, akik, vagy amelyek Újkígyós fejlesztésében, a társadalmi, szociális, kulturális és gazdasági élet bármely ágazatában kiemelkedően hasznos munkát végeztek, ennek révén Újkígyós értékeit növelő maradandó eredményeket értek el, „Újkígyósért” kitüntetés adományozható. Az „Újkígyósért” kitüntetés évente két magánszemélynek vagy szervezetnek adható.

Magánszemély esetében arany pecsétgyűrűvel és oklevéllel ismeri el a képviselő-testület az Újkígyósért végzett munkát.

Amennyiben a kitüntetetést szervezet kapja meg, abban az esetben az elismeréssel egy bronz emlékplakett és egy oklevél jár.

Újkígyós Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 79/2019. (VI. 24.) számú képviselő-testületi határozatával  2019. évben az „Újkígyósért” kitüntetést Balogh József részére adományozza, válogatott sportolóként a település hírnevének öregbítéséért, valamint Újkígyós sportéletében végzett eredményes tevékenységéért.

Újkígyós Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 80/2019. (VI. 24.) számú képviselő-testületi határozatával  2019. évben az „Újkígyósért” kitüntetést Újkígyósi Fiatalokért Közhasznú Egyesület részére adományozza, Újkígyós lakosságának érdekében kifejtett kimagasló közösségi tevékenységéért.

(forrás: www.beol.hu)

Tisztelt Szülő!

Kérem az általános iskolai tanulók szüleit, hogy ha étkeztetést kívánnak gyermekeiknek biztosítani a 2019/2020. évi tanévre, akkor azt 2019. augusztus 30-ig (péntek) jelezzék a megfelelő nyomtatványon. Akkor tudunk étkezést biztosítani gyermeküknek, ha jelzik azt az Önkormányzat konyháján.

Köszönettel,
Schríffert Béla
élelmezés vezető

Facebookon Újkígyóson is elindult egy kezdeményezés és a tenni akarók csoportja csatlakozott a 10 millió fa ültetésére vonatkozó országos kezdeményezéshez.

Magam részéről is rendkívül fontosnak tartom környezetünk védelmét. A környezetvédelem, ezen belül a klíma védelem rendkívül összetett részben tudományos, részben szociológiai, pszichológia alapokon nyugvó egyéni és közösségi tevékenység. Ezen cselekvéseknek részint tudományos alapja van azonban sok esetben téves információk is megzavarhatják a jószándékú kezdeményezéseket.

A fentiek miatt fontosnak tartjuk, hogy az ültetendő fák kapcsán összefoglaljuk azokat a helyi szabályokat, melyek betartása kötelező érvényű.

A fák ültetésére és gondozására vonatkozó szabályokat összegyűjtöttük a hatályos rendeletekből, melyeket a közérthetőség kedvéért név szerint is megjelölünk.

Újkígyós Nagyközség Önkormányzatának a növények telepítési távolságáról szóló 11/1998. (IV. 06.) számú rendelete szerint:

A telepítési távolságokra vonatkozó szabályok

2.§

A legkisebb ültetési távolságok az ingatlan határától:

1. Belterületen

–           szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs, egyéb bokor (élősövény) esetén 1 m, a szomszédos építési telekhatártól 2 m.

–           3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,5 m, a szomszédos építési telekhatártól 2,5 m.

–           3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor esetén 2 m, a szomszédos építési telekhatártól 3 m.

2. Külterületen

–           gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke- és málnabokor esetén 1 m.

–           minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró) stb. esetében 2 m.

–           birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 3 m.

–           törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3 m.

–           vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4 m.

–           cseresznyefa esetében 5 m.

–           dió és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8 m.

3. Külterületen, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös, szőlőt és gyümölcsfát a 2.§ 2. pontjában foglalt ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni.

4. Külterületi földutak mentén létesítendő fasorok telepítési távolsága az út tengelyétől mért 5m.

Újkígyós Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Város településképének védelméről és minőségi alakításáról szóló 4/2019. (III. 26.) önkormányzati rendelete szerint:

1. §      (1)   A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

2. A zöldfelületek növénytelepítéseinek fajtaválasztásánál a honos fajták alkalmazandóak.

Közterületi telepítés esetén gyümölcsfák kiültetése nem javasolt, hiszen azok gondozása  (pl.: permetezés alatti elfogyasztásuk) egészségügyi kockázatot rejthetnek magukba. Az elhullajtott gyümölcsök közterületen szaghatásuk, a rovarokat vonzó jellegük valamint járdaszakasz esetén csúnya esztétikai hatásuk és elcsúszás miatti balesetveszély okozása miatt gondot okozhatnak. 

Újkígyós Város Önkormányzata Képviselő-testületének a környezetvédelemről szóló 14/2016. (IX. 20.) önkormányzati rendelete szerint:

3.§

(1)       Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan közút, illetve járda felőli határán, valamint a járda mellé ültetett fák, bokrok, sövények metszését rendszeresen elvégezni úgy, hogy az a gyalogos forgalmat ne akadályozza, a villamos légvezetékekhez ne érjen, üzemzavart ne okozzon.

A fenti szabályozókat megsértőkkel szemben 150 000 Ft-ig terjedő mértékű közigazgatási bírság szabható ki.

A kiültetett fa jogilag a föld alkotórészévé (megsemmisülése nélkül gyakorlatilag elválaszthatatlan attól) válik ezért tulajdon jogilag annak a tulajdonába kerül át, akié a föld így közterület esetén az önkormányzat tulajdonát fogja képezni.

Közterületen álló fa kivágásához a fentiek miatt is engedélyt kell kérni az önkormányzattól.

Reméljük a fentiekben hasznos, közérdekű információkat tudtunk átadni ezzel szolgálva az említett kezdeményezés közösségi céljának hatékony elérését.

Tisztelettel:
dr. Csatlós László jegyző